Bölcsészek és társadalomtudományi szakosok: érzitek, hogy mesterdiplomával jobban kerestek, mintha csak alapszakos végzettségetek lenne?

Melyik mestert, milyen alapszakkal?

Van mesterszak, aminek van értelme, van, alapszak, ami mesterszak nélkül is megállja a helyét és van olyan, hogy valami nem piacképes önmagában meg az adott mesterszakkal sem.

Kommunikáció szakos vagy, oké, azzal önmagában is lehetne dolgokat kezdeni, de vannak izgalmas mesterszakok, amikkel jobb is lehetne.

De nagyrészt nem a végzettségeden fog ez múlni, hanem rajtad.

A bölcsészek boldogulását nagyobb mértékben határozza meg az attitűdjük, mint a papírjuk, én legalábbis így gondolom.

Nekem megérte a mesterszak, de legyünk reálisak: pszichológia alap+mesterszakos végzettségem van... Azért itt elég egyértelmű, hogy megéri. És akkor vágjuk hozzá azt, hogy ezzel sem pszichológus lettem, hanem ux researcher egy multinál, ami azért nem az a fizu, amit közalkalmazottként kapnék klinikai szakpszichológusként. De nekem ehhez elég sok dolgot kellett tanulnom még külön. Mondjuk a klinikumhoz is kellene

A rendes bölcsész szakokon (egyiptológia, hebraisztika, történelem stb.) mindenképpen szükséges a mesterszak. Ezek a szakok csak kínjukban vannak szétvágva alap- és mesterszakra, egyébként kell hozzájuk az 5-6 év tanulás.

A társadalomtudományokra (szociológia, pszichológia) is ugyanez vonatkozik.

A kommunikáció különleges ilyen szempontból, mert szerintem redundáns a mesterszak, hacsak nincs nagyon specializálva (például filmes mesterszak). Én marketingen végeztem és arra is ugyanez vonatkozik: a hagyományos mesterszaknak nincs többlet mondanivalója. (Van olyan marketingeseknek is szánt mesterszak, amelynek igen, például elte survey statisztika, de a sima marketing mesterszak full felesleges.)

A kommunikációra szerintem végtelenül felesleges a mesterszak, max. csak arra jó, hogy MA papírt szerezz (ez is lehet egy cél). De más mesterszak érdekes lehet.

Az elsőnek igaza van, a munkáltatók nagy ívből leszarják a végzettséged. Tudod miért? Rápillantanak az önéletrajzodra és hidd el, fogalmuk sincs, mit tanul egy kommunikáció vagy éppen egy germanisztika szakos hallgató. Az ilyen nagyon alap szakokat ismerik egyedül (orvos, informatikus, közgazdász, jogász stb.) Minden más édesmindegy, akár mesterszak akár sima.

Amit néznek:

-releváns szakmai tapasztalat (ezzel friss diplomásként gond szokott lenni dajnos)

-nyelvtudás (szaknyelv is!) nem a papír, gyakorlati tudás

-hozzáállás, érdeklődés, hajlandó vagy-e betanulni akár egy teljesen új pozíciót (akinek nem ad szakmát a diplomája sokszor totál idegen poziba veszik fel)

-összeszedettség, milyen jövőképed van, jó-e a kisugárzásod, tudnak-e integrálnj mondjuk egy meglévő csapatba

Nézd meg a tematikát, ha nívósabb ismereteket ad (céges kultúra, vállalkozásfejlesztés, üzleti kommunikáció, marketing, újságírás, digitalizáció?), akkor mehet. De ha csak irodalomtudomány, filmtudomány, populáris kultúra, akkor felesleges, hacsak nem szeretnél doktorit belőle.

Én nem értek egyet az előzővel. Ami felesleges mesterszak az mondjuk minden nyelvszaknak a mesterszakja. SSC-be még diploma sem kell, csak nyelvtudás - vagy elmennek teljesen másik szakra, ha nam az a cél. De egy nyelvi mester (mondjuk amerikanisztika, japanologia) az tényleg csak a BA folytatása: hobbinak érdekes de nem hasznos tárgyakkal. Vezetés és szervezés, emberi erőforrás tanácsadó ezek is vannak ugyanúgy alapszakban és már az alapszak megadja a végzettséget, ez a két ilyen szak kimondottan csak hobbiból van szintén. Ellenben a kommunikáció a Corvinuson pl. elég nívós és többet is ér, a sima BA társával ellentétben, mert más a tematika teljesen. De ha ebben szeretnél elhelyezkedni jó kapcsolatok, jó információszerzés és karizmatikus személyiség kell hozzá.