SZTE-TTIK kémia vélemények?

Én vegyész vagyok, ezt a szakot választottam (kémia bsc, vegyész msc), sajnos. 2 éve végeztem, nem voltam rossz tanuló, sőt, komolyan vettem, sok áldozatot hoztam, aztán 1,5 évig voltam munkanélküli, rengeteg pozíciót megpályáztam, de még válaszra se méltattak. Angol felsőfok, német középfok is megvan.

Volt, ahol beírtam, hogy HPLC, GC stb. tudok, és az volt a cinikus válasz, hogy "Ön túlkvalifikált" az adott pozícióra.

Nem mondom, hogy nem lehet állást találni vele, de nehéz, és sok volt évfolyam társam is így járt. Telített szakma, már rég nem igaz az a mantra, hogy hiányszakma lenne.

Hidd el, ha okos vagy, és jól tanulsz, akkor az orvosival talán jobban jársz. Ha újra 17-18 lennék, arra adnám be, anno. be tudtam volna jutni. Talán rájuk nagyobb igény is van.

Egyébként a gyógyszeriparban is erősen jelen van a "protekció", tehát hogy ismerős van-e vagy nincs. Egészségügyben korlátozottan keresnek vegyészeket, nem nagyon szerintem, a bűnügyi laborba ... Hát, nem tudom, szerintem oda is protekció-alapon lehet bejutni, vagy nagy gyakorlattal.

Igazából ez a 22-es csapdája, mert ha beírod, hogy vegyész állás, akkor 1-2 kivételtől eltekintve szakmai tapasztalatot várnak, de pályakezdőként ezzel nem igazán fogsz rendelkezni.

Én jelenleg másban helyezkedtem el, szóval ennyit erről a szakmáról.

Ahogy az #1 válaszoló is írja, vegyészként idehaza protekció nélkül nehéz elhelyezkedni. Ha megcsinálod a doktorit, akkor esetleg benn maradhatsz az egyetemen tanítani és kutatni; illetve ha a mesterképzés után megcsinálod az 1 éves kémiatanári mesterképzést is, akkor elmehetsz középiskolába kémiatanárnak.

S ott van még a külföldi elhelyezkedés mint lehetőség, amennyiben jól beszéled a kiszemelt célország nyelvét. Ez utóbbira tudatosan, előre rá kell gyúrni, mert ha nem beszélsz folyékonyan, az állásinterjúkon semmi esélyed az adott ország saját jelentkezőivel szemben. Egyébként az valóban jelenősen növeli a külföldi elhelyezkedésed esélyeit, ha a mesterképzést már a célország valamelyik egyetemén végzed. Ez teljesen életképes terv, mert a hazai alapdiplomát külföldi mesterképzésekhez való belépéshez mindenütt elfogadják, a finanszírozáshoz pedig léteznek pályázható egyetemi ösztöndíjak, illetve a legtöbb helyen diákmunkából, diákhitelből is kitermelhető a tandíj és a megélhetés. A külföldi mesterképzésen való helytálláshoz persze rátermettnek, ügyesnek és kitartónak kell lenni, mert egy idegen nyelvi környezetben helytállni és tanulni mindig nagy kihívást jelent, amit kezelni kell tudni. Ez az út nem teszetosza embereknek való.

Köszönöm kedves 4-es válaszoló, hogy leírtad azt, amit egyébként kb. 1.5 évig csináltam és megtapasztaltam, több száz helyre önéletrajzot, motivációs levelet stb. küldve, mielőtt meguntam és egyéni vállalkozó lettem (mint írtam, másfél évig voltam munkanélküli, szakmán kívüli alkalmi munkák leestek azért, meg jártam vérplazmát adni, de az nem rendes állás).

Egy gyógyszeripari cégnél pedig pl. nem biztos, hogy te vegyész diplomával egyáltalán közbenső lépésre alkalmas "lótifuti" állást tudsz találni, ráadásul nem sokat érsz a kávéfőzéssel, ha nem tanulod meg azt, amit elvárnak, nem ismered meg a GMP előírásait, akkor megsütheted a lótifuti állásodat.

A külföld kapcsán azért jegyeztem meg ezt az arányt, mert sokan sokfele írják ezeknél a posztoknál, hogy "hát külföldre is mehetsz, keresik", ami eléggé félrevezető, mert az az igazság, hogy a magyar diplomával 0 tapasztalattal kapcsolatok nélkül nehéz kijutni külföldre, inkább a tapasztaltabb senior szakembereket keresik, ahhoz meg le kell húzni pár évet, hogy te senior lehessél, ami viszont állás nélkül kicsit nehézkes.

Egyébként pedig az a probléma, és ezt fent írtam, hogy telített a szakma. A 2000-es években - és ezt a szakgyak helyen mesélték - még viszonylag könnyen el lehetett helyezkedni, felszívta az ipar a frissen végzetteket, ez viszont megváltozott, miután pl. vegyészmérnök szakon évi 40 induló helyett 100-120 indulót kezdtek el felvenni az egyetemek, miközben ennyi szakemberre nincs szükség - országosan egy gyógyszeripari multinál dolgozik 2-3000 ember, ennek töredéke vegyész/vegyészmérnök, és a kettőből országosan kb. évi 6-700 ember kezd a különböző egyetemek karain, amennyire nincs szükség. Pláne mióta a korkedvezményes nyugdíj is megszűnt, így sokan maradtak +10-15 évet a szakmában, akik amúgy elmentek volna nyugdíjba. Ez is felduzzasztotta az állományt.

* "több száz helyre önéletrajzot"

Visszaolvasva itt kicsit pontatlanul fogalmaztam, több mint száz helyre, úgy értettem, és a "hely" alatt meghirdetett állásajánlatot kell érteni, nem a cégek darabszámát.

#5: Nézd, nyilván nem egyformák a tapasztalataink. Nekem van ismerősöm, akinek sikerült kitartó külföldre pályázgatással állást kapnia. Itthon valóban protekció kell, külföldön viszont nem feltétlenül. De mivel külföldön is rengetegen jelentkeznek minden álláshelyre, ezért elsősorban olyan állásra van pályakezdőként esélye valakinek, amelyhez nem kell egyetemi diploma. A szakmai szamárlétra alján kell elkezdeni, s ha ott valaki jól teljesít, akkor onnan van esély jó ajánlólevelekkel pár éven belül feljebb lépni. De elismerem, hogy még kitartással sem mindenkinek sikerül megkapaszkodnia a szakmai szamárlétra alján, mert kétségtelenül szerencse is kell.

A kérdezőnek annyit javasolnék még, hogy nemcsak kiírt álláspályázatok megpályázásával lehet külföldön munkát találni, hanem ajánlkozással is. Lehet kiszemelt cégeknek spontán bemutatkozó leveleket is írni, álláshely iránt érdeklődve. Olyanról is tudok, akinek így sikerült álláshoz jutnia. Ilyen levélből nyilván sok százat, akár ezret is szét kell küldözgetni, viszont ha egy cégnek épp akkor támad szüksége valakire, amikor megkapja a leveledet, akkor nincs versenytársad és rögtön csak te vagy képben. Vannak főnökök, akiknek szimpatikus az efféle spontán érdeklődés, hiszen az agilitásodról, életrevalóságodról tanúskodik.