Bűnügyi nyomozó szeretnék lenni. Bármi mód?

Menj egyetemre, és ott azt is megtudod, hogy mi a módja. Nem elég ahhoz elméletben megtanulni a szakmát, ahhoz rátermettség, rengeteg tapasztalat is kell, mondhatni a létra legalsó fokától kezdve.

Nagyapámnak kiváló rendezvényszervező-szolgáltató vállalkozása volt, amit aztán átadott apámnak. Apám kamasz korától kezdve a vállalkozás minden területén dolgozott, megtanulta csínyját-bínját, raktáros-szállítóként kezdte, aztán ment föl szépen a ranglétrát. Miért is? Azért, hogy pontosan, maradéktalanul átlássa az egész rendszert, hogy kinek mi a feladata, milyen buktatók vannak, mik a megoldások, nem különben, hogy hol kell a körmére nézni a dolgozónak. Vagyis: tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.

Azt pedig csak a gyakorlatban és az előtted járó munkatársaid példája által szerezheted meg. Lehet, először csak áruházi tolvajokat fogsz kergetni, de ha tehetséges vagy, jó koponya, gyors észjárású, jogilag jól képzett, akkor többre is viheted.

A kémregényeket és bűnügyi regényeket felejtsd el. Ma már a nyomozás: orvosi és kémiai-fizikai laboratóriumban, számítástechnikai és médiaeszközökkel is zajlik.

Vágj bele, közben fogod magadat is megismerni, s megtudni, hogy mire vagy képes, melyik ágához van tehetséged és affinitásod.