Lehet még belőllem hivatásos zongorista?

Ha komolyan gondolod akkor simán :) én is azok közé tartozom aki óvodáskora óta tanulta 10 éven át, de 1 éve hozzá se nyúltam a zongorához. Szerintem simán behozható gyakorlással és odaadással.

Szerintem, ha igazán tehetséges vagy, akkor simán :). Igazából itt a muzikalitáson van a hangsúly. De sajnos ez nem ilyen egyszerű. Nagyon sokat kell gyakorolni. Én már 11 éve tanulok zongorázni, most egy művészeti iskolába járok zongora szakra, és napi 5-6 órát minimum gyakorolni kell. Édesanyukám is zenész, és nála is már kiskoromtól kezdve láttam, hogy milyen ez. Nagyon sok áldozatot kell hozni érte, de én azt gondolom, hogy megéri, ez a legszebb szakma számomra. Úgyhogy neked is csak azt tanácsolom, hogy élvezd a zenét. És persze gyakorlás teszi a mestert. :D

Én nem hiszek igazán benne. Hacsak nem vagy nagyon-nagyon tehetséges. Egyébként is szerintem a zenében nagyon fontos a szabadság. Sokkal jobb szerintem szimplán hobbiként tekinteni rá, és nem a munkádként amit napi 8 órában csinálsz. Zongoratanárból rengeteg van, hacsak nem vagy nagyon profi, és hívnak külföldre koncertezi, nagyon nehéz belőle megélni. Akkor viszont sokat vagy távol a családtól, nem fenékig tejfel ez a szakma sem, úgy gondolom. Kiállni, mindig előadni, nagyon stresszes. Szerintem válassz valami biztosabb szakmát, Bródy is zenész és villamosmérnöki végzettsége is van, ahogy sok más zenésznek is. Gondolj bele, mekkora hátrányból indulsz: van aki 5 éves kora óta szinte napi szinten gyakorol. Ezt behozni, lehetetlen, vagy csak 10 év múlva. És igen, 7 éves kor előtt az agyban így egy csomó új kapcsolat alakul ki. Most is lehet persze tanulni, de ilyen szempontból már késő. DE! Az a legfontosabb, hogy örömed leld benne. Ráadásul nem csak darabokat kell játszani, el kell képzelni a fejedben a hangokat előre, szolfézs, dallamdiktálás stb. Lehetetlen.

Bár, azt hozzátenném, hogy azért van akinek sikerült: [link]

Nem mondom, hogy nem lehetsz, de nagyon-nagyon keményen kell küzdened érte és az előző válaszoló leírta a hátrányait. Ez sajna kicsit olyan világ, mint az élsport. Tudom, mert zongoratanárnak tanulok, végigjártam ezt az egészet és még így se vagyok benne biztos, hogy jó döntést hoztam.

Azért nagyon szép hivatás a zongoratanári, gyerekeket, felnőtteket bevezetni egy egészen fantasztikus világba. Azután pedig az lenne az igazi, ha egész életükben elkísérné őket a zene szeretete, még akkor is ha már nem játszanak. Bár sokan nyűgnek érzik közülük, mert a szülők a gyereken keresztül akarják megvalósítani az álmukat.

Együtt érzek veled kérdező. Én már 3-4 évesen is mondtam hogy zongorista szeretnék lenni, de nem igazán volt alkalmam tanulni. 8 évesen lett volna, de többen is lebeszéltek róla, én meg voltam olyan idióta hogy az eszemre hallgattam, nem a szívemre. A mai napig bánom. Sajnos nekem már nem lenne időm tanulni, de azt javaslom, hogyha igazán szereted, és tényleg sokat gyakorolsz, akkor még lenne esélyed.