Csak én érzem úgy hogy belebolondulok az onlineba?
Nagyon szeretem a szakot amin vagyok, szeretem a gyakorlati és szakmai órákat, az osztályom. Ez a 2. évem. Egyszóval buli a suli.
Na most, bezártak novemberbe. Azóta ki tudja meddig, lehet csak tavasszal megyünk, vagy akkor sem. Az elején tök jól voltam, volt motivációm, mert mégiscsak az eleje volt az egésznek. De most, hogy így világgá lett kürtölve hogy 11-én megyünk, teljesen beleéltem magam és a végére elveszett minden motivációm. Teljes nulla. Alig látom a barátaim, 1-2 van akivel napi szinten beszélek (1 akivel 0-24-ben, jelenleg ő menti meg a mindennapjaim).
Minden nap ugyan olyan. Reggel felkelek, és csak arra tudok gondolni hogy kezdődik elölről. Sokkal stresszesebb vagyok, nagyon hamar elfáradok mindenben. 6-19ig a gép előtt ülök, aztán lefekszem és kezdődik elölről. Sokkal többet sírok mint általában, minden kis dolgon is. Amihez eddig volt kedvem, szerettem csinálni, már az sem köt le.
Lehet hogy ez nem nagy dolog, de engem nagyon rosszul érint.
És nem kérek bántó válaszokat hogy örüljek hogy itthon lehetek, stb. Én is azon vagyok hogy a legjobbat hozzam ki a dologból, de egyedül nem egészen megy:/
17/L
#3-as válaszoló
2-es vagyok. Én amúgy azt is megértem, hogy így pár diáknak könnyebb, nem is ítélem el őket miatta, a testvérem is csak így tud egyszerre dolgozni és tanulni is. Nálam annyi a bibi, hogy művészeti egyetmre járok és így nagyon nehéz kreatívnak lennem, hogy semmi pozitív inger nem ér.
Egyáltalán nem vagy egyedül, nagyon sokan éreznek így! Személyiségfüggő is, látod, #3-nak tetszik a helyzet, de sokaknak nem - egyik sem elítélhető, nem vagyunk egyformák. Nagyon sokan élik meg nehezen ezt a helyzetet, nem arról van szó, hogy te vagy túlzottan nyafka.
Elsőként beszéld meg a dolgot a barátaiddal, ne csak azzal az eggyel, akivel amúgy is állandó kapcsolatban vagy (gondolom ő tud róla), hanem a többiekkel, vagy akár az egész osztállyal! Valószínűleg többen éreznek hozzád hasonlóan, és ha ez kifakad, akkor lehet, tudtok segíteni egymásnak.
Ha van iskolapszichológus, akit online is elérsz, akkor lehet, neki is érdemes lenne írnod. Biztosan találkozott már hasonló helyzettel és tud tanácsot adni.
Próbálj meg találni valami újat, ami érdekel és leköt! Nem írtad, mi a szakod, csak azt, hogy szereted - nincsen ehhez kapcsolódó online tanfolyam, amibe belekezdhetnél? Vagy ha eddig nem főztél, kezdd el, próbálkozz az origamival - bármi jó, ami érdekel!
Ha teheted, menj el sétálni minden nap fél-egy órát, az is kicsit kitisztíthatja a gondolataid.
Köszönöm! A főzés jól hangzik:)
Pár óránál több szabadidőm sajnos nincs nagyon
" de szinte könyörörgnünk kellett hogy bejárjunk"
Te AZÉRT könyörögsz hogy BEJÁRHASS???
bakker én tavaly március óta folyamatos home-ban vagyok, és márciustól ennek vége (még jó egy hónap...) és már MOST ROSSZUL VAGYOK tőle.
A hátam közepére se!!! MIt lehet ebben nem szeretni?
Itthon vagyok kényelemben nyugiban 1 szál pöcsben végzem a melót, teljes bért kapok, napi utazási időm NULLA. hát ez egy ÁLOM!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!