A jogtudomány, jogász munka nevezhető objektívek, egzaktnak? Annak aki utálja a politikát és a társadalomtudományi elmélkedést is jó ötlet ilyen szakot választani?

Szerintem a jogtudomány nem egzakt, lehetnek ellentmondások, amiket fel lehet oldani.

Egy bírónál pedig nem feltétlenül hátrány, ha nem foglalkozik pártpolitikával.

Hát abból kiindulva, hogy egy adott jogszabályi rendelkezés nem mindig egyértelmű, az azt alkalmazó bírónak/hatóságnak/ügyvédnek azt értelmeznie kell és lehet, hogy adott esetben a bíró máshogy értelmez valamit, mint az ügyvéd.

A politikától semmiképp sem független szerintem, mert a jogszabályokat politikusok hozzák meg, politikai akarat van bennük és napról napra változhat a jog, ha a pokitikusok úgy akarják.

A politikusokat utálom, a jogtudomány műveléséhez nem szükséges napi (pártpolitikai) ismeret. Az adott jogpolitikai szegmenst kell látni. A jogagi

dogmatika a leglényegesebb, ahhoz politikuska annyit ért, mint tyúk a latin paleografiahoz. Nyilván szükséges a joggyakorlat ismerete. Ez a kettő elég nagy teher, mert aki valamire akarja vinni, az minél több külföldi példát, szemléletet kell ismerni (az angolszász és a germán doktori iskolában talán elég, de régen rossz, ha ez minden). Ha a társadalomtudományi emelkedésen szociológiát, politológiát, filozófiát értesz, önmagukban ezek nem szükségesek. Bár egyre erősödik az empirikusnak csúfolt jogtudomány, az való a szociológia- és politológiaimádó, a tételes joghoz, és az azt megalapozó dogmatikahoz mit sem értő Niemandoknak. Ezek száma a jogtudósok között az utóbbi 10 évben nagyon megnőtt. Ezekhez képest a jogtudomány egzakt és többnyire objektív is, nem úgy persze, mint a matematika (bár ott sem minden egyforma). Mindenesetre jogtudósként elég nagy a véleményszabadságod, és rengeteg a kevés művelővel rendelkező klasszikus terület. (Nem az empirikus rettenetre, a jog szociológiára, jog és irodalomra, meg efféle ostobaságokra gondolok). Aki a politikáért eladja a szakmaiságot, örök lenezes tárgya lesz.