Építészmérnök vagy biomérnök?

A PhD-t bármely szakon is csak akkor érdemes megcsinálnod, ha egyetemi oktató vagy kutató akarsz lenni. Ha nincsenek oktatói vagy kutatói ambícióid, 4-5 évet ne áldozz erre fölöslegesen a fiatalságodból. S persze egyetemi tanársegédként vagy adjunktusként ne is álmodj magas fizetésről.

A biomérnöki szak csak a nevében szól a biológiáról, alapvetően inkább egy erősen vegyészeti jellegű szak. A kémián van a hangsúly, nem a biológián. Ha megcsinálod a biomérnökit, a mesterképzéssel együtt, akkor például az élelmiszeriparban, hulladékfeldolgozásban, szennyvíztisztításban, gyógyszergyártásban, szerves vegyiparban jó esélyed lehet egy jól fizető mérnöki állásra.

Az építészmérnöki szak már kicsit rizikósabb. Be is lehet futni vele, jól is lehet keresni vele, de az az igazság, hogy mostanra már túl sok az építész az országban annyi építészi feladathoz, amennyi mindig adódik, egyszerűen mert évente túl sokan végeznek ezen a szakon, s ehhez képest nincs tartósan elég munka, feladat minden építésznek. Van, amikor jól mennek a dolgok, de ha az ország gazdasága megtorpan, ami időnként be szokott következni, az építkezések állnak le először, s akkor az építészek nem kapnak elég megbízást. Hullámvasút-szerű az egész terület. Ehhez képest a gyógyszergyárak és hulladékfeldolgozók sokkal stabilabban üzemelnek.