Művészeti (főleg rajzos) iskolába menni csak akkor van értelme,ha már eleve jó kézügyességgel rendelkezik valaki, vagy ennek is lenne értelme?

Vannak "jobb pillanataim", mikor olyat rajzolok ami nekem is tetszik, olyan amilyennek elképzeltem. Sosem jártam semmilyen rajzos szakkörre sem semmi ilyesmire, csak hobbiként rajzolok, de szeretnék fejlődni. Nem vagy egy őstehetség. Szeretek embereket, karaktereket rajzolni de elég bénának érzem időnként (főleg ha az arc részleteiről van szó, néha az arányokkal is problémákba ütközöm), és a gyakorlás teljesen egyedül pedig úgy érzem nem használ mert "a rosszat ismétlem", nem érzem hogy bármit javulna, nincs motiváció, megerősítés, nincs ott valaki aki azt mondaná hogy "próbáld így",vagy "ez azért nem sikerül mert [...]" például.

Remélem érthető mire gondolok.

Emiatt (is) szeretnék jelentkezni egy ilyen jellegű iskolába. Jelenleg 19 vagyok, balkezes. Nem tudom ez mennyit számít de leírom :D

Ja és papírra rajzolok, nem digitálisan.