Mit gondoltok erről, hogy az ELTE-n 472 az állami jogász képzés ponthatára ezzel szemben Győrben mindössze 387, Miskolcon meg 365?

#10 És a vidékieknek miért kell elmenni Pestre/Debrecenbe/Szegedre, stb.? Ha nem kapnak kolit, fizetni százezreket az albérletért?

Ne gondold már, hogy neked alanyi jogon jár minden, csak mert a fővárosban nőttél fel. Ha nem éred el a ponthatárt, igenis menj vidékre vagy tanulj mást. (Itt megjegyezném, hogy nem jogász vagyok, szóval nem személyes sértettségből írom ezt.)

Az a baj, hogy minden szakon elterjedt, hogy Budapesten a legjobb (akár így van, akár nem), ezért a vidékiek is ezeket az egyetemeket jelölik elsőnek. A budapestiek így eleve hátrányból indulnak, ha a saját városukban akarnak tanulni. Ezután a vidékiek még nevetségesen olcsó kollégiumot és szociális "ösztöndíjat" is kapnak, a tanulmányi meg jó ha feleannyi. De persze ne gondold, hogy neked alanyi jogon jár minden, csak mert a fővárosban nőttél fel...

Ezen még tovább rontottak ezzel, hogy a vidéki egyetemeket így próbálták népszerűsíteni. A legjobb az lenne, ha pluszpontot adnának azért, hogy a hozzád legközelebbi egyetemre jelentkezel, és persze normális létszámmal indítanák a szakokat.

"A budapestiek így eleve hátrányból indulnak, ha a saját városukban akarnak tanulni."

És az mekkora hátrány, ha a 100 km-es környezetemben nincs egy normális egyetem??? A legközelebbi is 1.5-2 óra utazás innen, és kb. teljesen névtelen egyetem.

Mégis hogy tanuljak a saját városomban, ha nincs itt semmi te agyatlan f*sz?

Mintha én azt kérném, hogy építsenek Mucsacsörögére egyetemet, mert én a saját városomban akarok tanulni...

A szociális ösztöndíjak osztogatásáról meg annyit, hogy nagyon kevés pontot adnak a távolságra (nekem az eddigi legnagyobb pontszámomhoz 6%-ban járult hozzá, és ha a maximális pontot kaptam volna a távolságra, akkor ugyanez 11% lett volna), a többit meg rengeteg hivatalos papírral kell igazolni, legalábbis nálunk. És hozzátenném azt is, hogy a szociális pontjaimmal csak az egyik legputribb koliba rakna az egyetem, így muszáj vagyok vért pisilni néha a tanulmányi eredményre kapott jobb helyért. Mert pestiek és gazdag szülők gyerekei laknak a koliban "közösségi" pontszámokra hivatkozva...

"És az mekkora hátrány, ha a 100 km-es környezetemben nincs egy normális egyetem???"

Ilyen pontja nincs Magyarországnak, Trianon óta biztosan.

Azzal van a legnagyobb baj, hogy személytelenül felvételt nyer egy online rendszeren keresztül pl. az ELTE-re kb 500 ember.

Külön írásbeli felvételit kellene mindenkivel íratni, ami egy kiadott központi felvételi anyag alapján történik, hisz mennyire igazságos, hogy pl. egy művészeti szakgimnázium végzős tanulója ugyanazt az érettségit írja, mint egy normál gimnázium tanulója annyi különbséggel, hogy az előbbi ha zongora szakon van, akkor az érettségi után még júniusban eljátszik egy közel 1 órás felvételi anyagot kotta nélkül, tehát egy plusz „idegen nyelvet” beszél, miközben ugyanazt az érettségit írja, mint aki jogra felvételizik, holott akit felvesznek jogra, annak a felvételi után is másfél hónapig fogalma sincs mi az az obligatio a római jogban, vagy ki volt Iustinianus.

Normális felvételit kellene tartani, hogy az oktatók ismerjék a hallgatókat, bármennyire is megterhelő a személyes elbeszélgetés, és akkor talán elkerülhető, hogy az, hogy a decemberi római jog vizsgán egy alap tételt a hallgató ne Iustinianus nevével kezdje a császárokat, hanem talán kronologikusan, és azok a nappalis hallgatók meg is érdemlik ilyen alapon az elégtelent, hiába nappalis és államis, mert lehet hogy egy nem személytelen felvételi vizsgán a jogi egyetemről az első találkozásnál már kirúgták volna.

Az oktatás mindig is piaci alapon működött. Ehhez kapcsolódik egy felvételi rendszer, ami vitatható, hogy mennyire igazságos, de ez a rendszer van érvényben, ennek kell megfelelni. Kellő motivációval, szenvedéllyel és kiváló tanárokkal el lehet érni a 472es ponthatárt, ha minden álmod hogy a legmagasabb presztizsű magyar jogi kar hallgatója legyél. Ha kevés vagy, még mindig ott a diákhitel vagy a vidéki egyetemek.

A budapestiek hátrányát meg azzal cáfolnám, hogy Budapesten van az ország legerősebb középiskoláinak nagy része.

De itt pont hogy nem piaci alapon működik az oktatás, mert akkor jóval több hely lenne a budapesti egyetemeken.

A fővárost alaptalanul a presztízzsel azonosítják (a Károlin és a Pázmányon is 450 fölött a ponthatár, más szakokon is 50-100 pontos különbség), ezért mindenki oda jelentkezik, pedig budapesti jelentkező is lenne bőven. A jogász szakon így próbálták vidékre kényszeríteni a hallgatókat. Vagy sikerül, vagy nem, de a budapestiek nagyon rosszul járnak, ezzel nem tudom hogy lehet vitatkozni.