Hova és milyen szakra menjek egyetemre?

Ha komoly kutató akarsz lenni, nem csak egy beosztott laboráns, akkor a doktorátusig mindenképpen el kell jutnod.

Ha laboratóriumi gyógyszerkutatásban gondolkodsz, akkor a gyógyszerész szak nagyon jó választás. Különösen akkor, ha a szak elvégzése után a PhD képzést is megcsinálod. Ehhez az irányhoz bármelyik, gyógyszerészképzést végző hazai egyetem alkalmas.

Ha nem kimondottan a gyógyszerfejlesztés érdekel, hanem például a virológia, ahogy írod, a legkézenfekvőbb lehetőség a biológia alapszak, majd a biológus vagy molekuláris biológus mesterszak, végül pedig a PhD elvégzése valamelyik hazai tudományegyetemen. Ha a mikrobiológia érdekel, akkor a Szegedi Tudományegyetem ajánlható, itthon ők a legerősebbek.

#2 és #3: A gyógyszerészek rengeteg kémiát tanulnak, de természetesen specifikusan az emberi testben végbemenő kémiai és biológiai folyamatokra és azok befolyásolására kihegyezetten, s ehhez az emberi test működését, fiziológáját és betegségeit is majdnem orvosi szinten el kell sajátítaniuk. Ezzel szemben a biológusok nemcsak az emberi test, hanem az egész élővilág működésének átfogó megértésére törekednek, így az állat- és növényvilág, gombák, baktériumok, vírusok teljes rendszerét ismerik meg és kutatják. Emellett jóval kevesebb idő van a tantervben kémiára, mint a gyógyszerészeknek, mert egyszerűen nem fér annyi bele a képzésbe. (Persze a biokémia nekik is elég mélyen tárgyalva van.)

Egy biológus emiatt jóval mélyebben megérti mondjuk egy baktérium működését, szaporodását, genetikai mutációit és öröklődési törvényszerűségeit, valamint környezettel való bonyolult interakcióját, mint egy gyógyszerész. Ez utóbbi viszont világosabban látja azt, hogy milyen antibiotikum milyen módon és miért pusztítja el ezt a baktériumot. Mindemiatt általában például egy gyógyszerkutatásban leginkább csoportosan, együttműködve dolgoznak biológusok, gyógyszerészek, vegyészek és orvosok. A magányos tudósok kora régesrég lejárt. Egy gyógyszerész nem veheti a bátorságot ahhoz, hogy mondjuk önálló baktérium- vagy víruskutatásba fogjon, de rá is nagy szükség van mondjuk egy kutatócsoportban, amely új antibiotikumot fejleszt ki. A lényeg az együttműködésen van, mert nincs az a lángész, aki egy kérdés minden oldalához egyszerre értene. Manapság ha megnézed a tudományos cikkeket, szerintem átlagosan 4-5 szerzőjük van, nem véletlenül.

Ennek megfelelően a siker is mindig megosztott, az egész kutatócsapat közös sikere.

Ha az agykutatás érdekel, akkor a biológia mesterképzésen lehet idegtudományra és humánbiológiára specializálódni, hogy kicsit elmélyítsd az ismereteidet, majd utána a doktorin természetesen ilyen doktori programban résztvenni.

Ha kutató tudós akarsz lenni, arra mindenképpen számítanod kell, hogy minden tudományterületen és -részterületen a világon irdatlan tömegben publikálják a kutatók az eredményeiket. Ezért az eddig felhalmozott eredmények megismerése és az újabb eredményekkel való lépéstartás akár egy szűkebb tudományterületen is egyre nagyobb kihívás. (Nekem volt szerencsém olyan külföldi egyetemi könyvtárban megfordulni, ahol végeláthatatlan könyvespolcok voltak egy-egy tudományterülethez is. Gondolj bele: ha egy szakcikk elolvasása átlagosan 1 óra és minden héten megjelenik 100 cikk azon a részterületen, akkor hogyan lehet azt mind elolvasni?) Szinte már megszállottnak kell lenni, hogy valaki tudásával az élvonalba kerüljön és maradjon egy részterületen, s onnantól még inkább megszállottnak, hogy valami olyan eredményt érjen el, ami jelentős. Nehogy azt hidd, hogy majd 8 órákat dolgozgatsz a laborban, aztán szép nyugodtan esténként és hétvégenként pihengetsz a családoddal. Nem! Ha le akarsz tenni valamit az asztalra, néha 12 órákat is gürcölnöd kell a laborban és a szakirodalom feldolgozásával, cikkeket írva, gyakran a magánéletedet és az emberi kapcsolataidat is háttérbe szorítva. Ez a terület nem a kényelmes életre vágyóknak való, hanem azoknak, akiket a kutatás teljesen elvarázsol, magával ragad, beszippant, s aki hajlandó sok hétköznapi örömről ezért lemondani. Enélkül a hozzáállás nélkül kár belekezdeni.

Nővéremnek egy biológus bsc-je és egy gyógyszer biotechnológus msc-je van és gyógyszergyárban dolgozik, ahol igen jól keres.

Cáfolom, aki azt mondja csak a phd-val válhat valakivé egy biológus. Hajráááá, ha ez érdekel. De komolyan:)

Előttem szólók mindent leírtak.

Gyógyszerészt ajánlom mert itthon is nagyon jól keresnek.

Amúgy mindkettőröl van tapasztalatom.

Gyógyszerész szakon sokkal több kémia van és nagyon kell tudni.

Bioszon több az elméleti dolog,igazából a biológia az tulajdonképpen egy gyakorlati kémia meg számítások mintha több lett volna ott.

Ha bírod a tanuláást és a kemény kémiát akkor a gyógyszerész jobban megéri de a biosz is jó.