Más is úgy érez, hogy elrontotta a pályaválasztást?

Én már 2x váltottam pályát egyetemen. Nem a világ vége. Persze elég kellemetlen, de nem nagyon tudsz mást csinálni, csak beletörődni.

Ha gondolod, írhatsz privit, ha nem akarod magadban tartani a bizonytalanságodat :) Én is voltam ebben a cipőben, bár én gimiben tökéletesen tudtam, hogy hova akarok menni, aztán 1 év után gazdasági szakra váltottam a jobb kilátások miatt, de az meg nem érdekelt. Végül sok gondolkozás után (és 1 év halasztással később) a természettudományi/orvostudományi területen kötöttem ki, ami nem tudom, azelőtt miért nem érdekelt. Sok évet elpazaroltam, de lehet erre úgy is tekinteni, mint útkeresés. S inkább 18-20 évesen, mint 30 évesen vagy később (nem mintha 30 fölött késő lenne egyetemre menni, de akkorra talán már mások a prioritások és nagyobb az áldozat).

Fogd fel úgy, hogy megnézed, milyen. Ha tetszik, maradsz, ha nem találsz jobbat, maradsz. Ha 2. évet befejezed, akkor az utolsó évet mindenképp fejezd be. Én ott rontottam el, hogy nyelvszakról csak azért jöttem el, mert kezdtem felnőtt szemmel látni, hogy soha nem fogok jól keresni és nem szeretnék diplomás felszolgáló lenni. A gazdasági szak meg csupa jó kilátásokkal kecsegtetett, csak azt nem vettem figyelembe, hogy egyáltalán nem érdekel maga a terület. :)

Azt tudom mondani, hogy fontos a szívedre hallgatni, de a racionalitás talaján is kell maradni és nem szabad fejest ugrani a vízbe, körültekintően kell gondolkodni. De ha van valami, amiben kutyabiztos vagy, akkor ne félj váltani.

Anno én is a pszichológiát választottam (meg élelmiszermérnökit, de végül az első helyre vettek fel)

Hát az alapszakot elvégeztem, nem mondom, hogy nem volt érdekes... De mikor rájöttem, hogy mennyi szopás vár, ha dolgozni akarok a szakmában és mennyi képzést kell fizetnem saját zsebből, inkább elhúztam mérnökinfóra a diploma után. Majd UX meg frontend szempontból hasznát veszem a pszichonak, de én nem fogok még 10 évig egyetemre járni 200 nettóért.

Először is az első egyetem választása nem egyenlő a karrier-választással, bármikor lehet módosítani akár 20 év múlva is (én is éppen azt teszem – amúgy húsz év alatt másodjára). Az első egyetem arra való, hogy szemléletet adjon.

Másodszor is a társadalomtudományok nagyon fontosak a modern gazdaságban: nem csak a mindenkit érintő társadalmi problémák miatt (elég ha annyit mondok: oktatáspolitika, migráció, kisebbségek integrációja, társadalmi mobilitás / fiatalok elvándorlása stb. stb.); hanem az üzleti életben is atom fontos a fogyasztói trendek, fogyasztói magatartás megértése.

Nagyon jó, ha valakinek van egy rendes társadalomtudományi alapképzése, és max. erre épít rá egy gazdasági szakot levelezőn. Mert művelt, olvasott, okos, lehet vele beszélgetni, a problémák mögé lát... és ettől függetlenül nyugodtan lehet jó fizetésed, értelmes üzleti karriered, ha ügyesen csinálod.

Azt javaslom neked, hogy:

- Ne bizonytalanítsanak el a károgók, örülj, hogy értelmes dolgot tanulhatsz!

- Próbálj meg elmenni gyakornoknak már az egyetem első évétől valami értelmes, szakmai helyre (tehát nem feltétlenül recepciósnak egy lebujba) – keress ismerőst, aki tud segíteni, vagy valahogy vedd fel a kapcsolatot piackutató ügynönségekkel, akármelyik szakra is jársz a kettő közül

- Ha már jársz, tanuld a statisztikát ezerrel, és tanulj meg R-ben, Pythonban programozni, legyél minél jobb a számításokban! Ez mind a két szakra igaz.

- Hacsak nem akarsz klinikai szakpszichológus lenni (mert akkor az a te utad), menj el mellette levelezőn gazdasági szakra. Igaz, ez utóbbi fizetős lesz, de megéri kifizetni, ha máshogy nem megy, akkor diákhitelből. Egy szociológus/marketinges vagy egy pszichológus/gazdálkodás olyan ütős párosítások, amelyek előnyeit az egész életeden keresztül élvezni és értékelni fogod.