Mi a különbség a doktori iskolák között?
Arra gondolok, hogy egy adott tudományterületen számít-e az, hogy hol szerzed a doktoridat? Miben másak a különböző doktori iskolák? Ezekre gondolok:
Orvostudomány:
-Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola
-Interdiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola
-Multidiszciplináris Orvostudományok Doktori Iskola
-Biológia Doktori Iskola
Természettudomány:
-Adott Doktori Iskola Kémia/Fizika/Földtudomány/Biológia
-Környezettudományi Doktori Iskola
Most csak felsoroltam pár példát, nyilván van rengeteg féle nevű doktori iskola (Idegtudományi Doktori Iskola, stb.), de a kérdés lényege szerintem érthető.
Csak abban van jelentősége, hogy a professzor akinek a témavezetése alatt fogsz dolgozni, melyik doktori iskolának a professzora.
A témákat úgy kell évente akkreditáltatni a profoknak.
Természetesen itt vannak átfedések, nincs olyan szigorú témakötöttség. Illetve ma már lényegében bármilyen szakterületről lehet érkezni. Maximum előírhatnak pár tárgyat amiből le kell vizsgázni, de a tárgyaknak minimális jelentősége van az önálló kutatáshoz képest.
Pl SOTE Idegtudományira rengeteg biológus, fizikus, informatikus vagy egyéb területről érkező hallgató jön. Csak az számít, hogy a témavezetőddel miben egyeztek meg.
Kb úgy írnám le, hogy maga a doktori iskola jelentősége 5%.
95%-ban a munkahelyed a professzor laborja / tanszék lesz. Általában ahol egyetemi gyakorlatot kell tartani, ott meg tárgyakat nem kell felvenni szinte.
Bele se férne, gondoljunk bele. Heti két gyakorlatvezetés készüléssel + több tárgy, és mellette koncentrálj témádra is. Ez egy 200 órás munka lenne... vagy két évig tanulsz/tanítasz, és a szigorlat után döbbensz rá, hogy már csak 2 év ösztöndíjad van megcsinálni a cikket a témádból. 2 év alatt teljesen reménytelen természettudományban
Ezzel nagyon vigyázni kell, és jobb MSc alatt TDKs témát folytatni, akkor talán kiadja 4-5 év alatt, úgy hogy megpróbálod megúszni a tanítást és minimális kurzust veszel fel
Szerintem ennek nincs olyan nagy jelentősége.
Inkább gyakorlati szempontból nézik.
Például az én témavezetőm a SOTE-n és a Pázmány ITK-n is akkreditál témát, mert professzor mindkét helyen. Lényegében a téma címe átfogó és lehet bármi.
Úgy is nagy eséllyel nem pontosan az lesz a disszertációd mint a témacím.
Tényleg csak attól függ mit egyeztetsz a professzorral. Úgy nem szabad elkezdeni, hogy nem beszéltél még vele, sőt jobb lenne ha eltöltenél 1 hónapot velük dolgozva.
Gyakorlati szempont pl: SOTE-n nem kell tanítani, pár tárgyat kell teljesíteni. Sokkal több idő marad kutatni az első két évben.
Pázmányon viszont keményen kell gyakorlatot vezetni első két évben, heti 2-4 órát, ami mellett szinte lehetetlen rendes kutatómunkát végezni, csak ha kifogsz valami könnyen tanítható gyakorlatot. Cserébe nem kell tárgyakat felvenni. A publikációs követelnény is gyengébb. SOTE-n Q1-es cikk kell.
Nyilván a professzor azt nézi, hogy a dolgozója mennyit tud ott lenni és kísérletezni. A PI-nak az az érdeke, hogy minél kevesebb kurzusod legyen és ne menjen el az időd ZH javításra.
Tudománypolitikai okai is vannak, mert adott esetben erősíteni kell egy-egy doktori iskolát új hallgatókkal.
Tehát összefoglalva: A témakiírás és maga a téma a lényeges, a doktori iskola csak sokadrangú ebben a kérdésben. Így lehet kiírni ugyan azt az átfogó témát egy multidiszciplináris információtechnológiai karon és egy SOTE Idegtudományin is.
Olyan is lehet, hogy megbeszéled a professzorral, hogy hová írja ki a témát, (nyilván ahol ő professzor) és mi legyen az.
Mindenképp beszélni kell vele...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!