Az angol nyelvben levő tuition, semester fee és scholarshipnek mi a magyar megfelelője és miért olyan méreg drágák az egyetemek az angolszász országokban?

Ha Nagy Britanniára gondolsz, ott van tandíj (tuition fee), 9000 font azz alapszak évente, erre felvehetsz ottani állami hitelt, tehát nem kell készpénzben kifizetned a tandíjat. Viszont ezt úgy kell visszafizetned, hogy mikor majd dolgozol és évi 21 ezer font fölött keresel, levonnak a fizetésedből egy x összeget adóként, ha nincs munkád nem kell fizetned semennyit, és akkor se ha 21 ezer alatt keresel, tehát eladósodni nem tudsz vele (ha nem Nagy Britanniában vállalsz munkát, akkor meg te utalod át a pénzet személyesen nekik havonta).

Ezt a 9000 fontot ugyanúgy kell igényelni mint itthona diákhitelt, beadod a papírokat, aztán a Student Finance küldi a pénzt az egyetemnek.

A semester fee kifejezéssel melyik országban találkoztál? Mert én Angliában ilyennel sosem találkoztam, de máshol gondolom ez arra utal, hogy szemeszterekenként mennyi a tandíj, nem évente. Vagy az is lehet, hogy külön kérnek el plusz pénzt ilyen adminisztrációs dolgokra, stb, de gondolom le van írva minden egyetem honlapján, hogy mi az pontosan.

A scholarship (ösztöndíj) az az, hogy elengedik a tandíj egészét / egy részét, esetleg a teljes kollégiummi ellátást is takarja (ez nyilván egyetemenként, szakonként és egyénenként változik, hogy mennyit kap), de ilyen csak Amerikában van, hogy valaki ösztöndíjjal megy egyetemre, ezt olyanok kapják akik valami komolyat tudnak felmutatni (és úgy van egyébként,hogy attól is függ, hogy mennyi a tandíjat Amerikában, hogy melyik államban van az állandó lakcímed. A saját államodban kevesebbet kell fizetned mintha egy másik államba mennél). Amerikában egyékbként a diákok többsége 100 ezer+ dolláros tartozással hagyja ott az egyetemet, a legtöbben hitelt vesznek fel, neked külföldiként esélyed sincs ilyen ösztöndíjat nyerni, max ha európai versenyeken vagy nemzetközi versenyeken helyezést értél él, a gimiben végig kitűnő tanuló voltál, profin megírod a felvételiket, de így sem valószínű.

Nem tudom kiről hallottad, hogy nyert ösztöndíjat a Harvadra, de ez kb olyan, mint a 'múlt héten elvitték az ötös lottót', nem sokat jelent saját magadra nézve.

Szóval hogy összefoglaljam, Amerikába nem fogsz tudni menni egyetemre, kivéve ha a szüleidnek van kb 300ezer dollárjuk kezdőtőkének, Nagy Britanniába lehet menni, de a megélhetést ott is fizetned kell, a megélhetésre csak úgy tudsz hitelt felvenni Angliába, ha hetente minimum 20 órát dolgozol, de az olyan helyeken ahol dolgozhatnál (éttermek, stb) nulla órás szerződéseket kapsz, ami azt jelenti, hogy nincs garantálva, hogy minden héten kapsz annyi munkát amennyit akarsz. És ha egy hónapban az átlagosan ledolgozott órák száma nem éri el a 20 órát hetente, akkor megszüntetik ennek a szabasfelhasználású hitelnek a folyósítását, és utána kb fél év múlva kaphatsz újra, mert az elbírálás 3 hónap, de 3 hónapot le kell dolgoznod mielőtt beadhatod a papírokat amin rajta van, hogy mennyit dolgoztál az elmúlt három hónapban. Szóval ez necces, a megélhetés egyébként minimum 700 font/hó.

Ja azt elfelejtettem írni, hogy uyge most van a Brexit tehát ezentúl nem valószínű, hogy ezt a hitelt felvehetik már EU-s diákok pár év múlva, mivel ez eddig is csak EU-soknak volt, most hogy már nem lesznek EU-sok eléggé valószínűtlen, hogy ez a rendszer megmarad. Max idén meg jövőre lesz ez még így.

Skóciában vagy nincs tandíj vagy kb 2000 font évente, ez azt hiszem egyetemként változó (de 4 éves az alapszak, és nehezebb bejutni az egyetemekre).

Köszönöm a kimerítő választ, több kérdésem van és kiegészíteném is a amit mondtam.

Itt azt írja Olaszország nem kér tuition feet de Németország kér egy keveset:

[link]

Itt Németországnál azt írja, hogy nincs tuition fee, de azt is írja:

"There is usually a small administrative semester fee, but this covers a a public transport ticket at the fraction of its usual price."

[link]

Itt pedig azt írja, hogy Norvégia is kér egy ilyen semester feet:

"In Norway, university study is available free of charge to all students, regardless of study level or nationality. Like Germany, you will only need to pay a semester fee, in this case around NOK 300-600 (~US$37-74)."

[link]

Most akkor mi a helyzet?

Egyébként tényleg a legtöbb európai egyetem nem kér pénzt azért, hogy tanítson? Ha ez így van, akkor óriási lehet a versengés. Különben csak a nagy jeggyel rendelkezők juthatnak be? Vagy legalábbis ők jutnak be elsőknek?

Hát amit leírtad, van ahol kérnek ilyen semester fee-t, ez csak ilyen adminisztrációs díj, és látod írják hogy kb 40 dollárnak megfelelő szemeszterenként, szóval ez tényleg csak ilyen pár filléres. Ilyenekre kérik el gondolom, hogy mondjuk kiállítják a tanulói kártyádat (ezzel mehetsz be mondjuk a könyvtárba) meg hasonló apróságok.

Amúgy pedig országonként változó hogy veszik fel a diákokat, de egyébként Magyarországon se kérnek tandíjat EU-soktól, hiszen államilag támogatott, ha eléred a pontszámot. Az a jogszabály, hogy ugyanazok a felvételi szabályok vonatkoznak minden EU-s diákra mint az adott ország diákjaira, tehát ha az ottaniaknak van tandíj, akkor neked is van, ha nekik nincs tandíj vagy államilag támogatott a tandíj, akkor az neked is ugyanúgy jár.

Egyébként pl Hollandiában és Belgiumban úgy van, hogy a pszichológián, az orvosin és a jogon kívül minden szakra automatikusan felvesznek minden tanulót akinek van érettségije, a jegyeidet nem is nézik. Ennyi a követelmény, hogy elvégezd a középiskolát akármilyen jegyekkel. Viszont ez nem azt jelenti, hogy elvégezni is ilyen könnyű. Kb minden szakon megfeleződik a társaság az első év végére, mert amúgy rengeteget kell tanulni, többet mint az angolszász országokban, és nyári szünet is sokkal rövidebb.

Amőgy meg akkora versengés nincs ez miatt, hogy alacsonyak a tandíjak, mert gondolj bele, pl Nyugat Európában mindenhol ez a helyzet, mindenki megteheti magának, hogy elmenjen a saját országába egyetemre, tehát pl a svédek Svédországban maradnak, nem tolonganak mondjuk Franciaországba tömegesen. A kelet európaiaknak pedig csak kis része engedheti meg magának, hogy kihasználva az olcsó tandíjakat Nyugat Európában, kimenjen oda egyetemre, mivel a lakhatási költségek így is megfizethetetlenek a kelet európai szülők fizetésével. Szóval nincs ilyen,hogy egy ország tanulói tolonganak máshol. És ugyebár ez az egész csak az EU-s diákokra vonatkozik, az EU-n kívülieknek nagyon magas összegeket kell fizetniük, és nekik készpénzbe kell, nem vehetik fel az ottani hitelt. Amúgy persze rengeteg kínai, indiai stb tanuló van Angliában is, de ez nem igazán jelent versenyt az ottaniaknak, mert külön van a felvételi rendszer - az EU-N kívülieket gyakran alacsonyabb követelményekkel veszik fel mert ugyebár ők fizetnek, tehát sok egyetemet nem érdekli ha XY Kínából nem túl jól beszél angolul meg nem túl jók a jegyei, mert kiperkálja évente 10.000+ fontos tandíjat, amiből fenntartják az egyetemet.

Egyébként Angliában is úgy van, hogy vannak egyetemek ahova könnyebb bekerülni, van ahova nehezebb. Orvosira, jogra ott is nehéz bekerülni. Egy négyes ötös magyar tanuló simán talál magának rengeteg szakot ahova felveszik, motivációs levelet is kell írni Angliába, aegyik tanárodnak kell írnia ajánló levelet is, meg hát inkább azokat a jegyeket nézik amik kellenek a szakodhoz, szóval ha te mondjuk Francia szakra akarsz menni, akkor nem baj ha matekból csak hármas vagy. Ja és csak az érettségit nézik, a középiskolai bizonyítvány nem kell Angliába. Az egyetemek honlapján minden szaknál le van írva, hogy milyen jegyek kellenek hogy bejuthass az adok szakra, mindenhol van ilyen 'international qualifications' lista ahol az összes országhoz leírják, hogy ilyen jegyek kellenek. Minden egyetemen más jegyeket kérnek, és szubjektíven bírálják el a jelentkezésedet, a motivációs leveled is sokat számít. Nincsenek ponthatárok.

Értem, köszönöm

"Ha pedig valakinek nem voltak jók a tanulmányi eredményei pl 3 as vagy ilyesmi volt az érettségije vagy a középiskolai átlaga, akkor annak muszáj fizetnie ha egyáltalán be akar jutni?"

Ezt úgy érted, hogy Angliába? Nem, ott EU-sként semmiképp nem kell fizetned, mindenképpen felveheted a student finance diákhitelt, ez nem jegytől függ. Az EU-n kívülieknek pedig mindenképpen fizetniük kell, jegyektől föggetlenül. Egyébként meg több mint száz egyetem van Angliában, nagyon különbözőek a követelmények mindenhol, hármas átlaggal is be lehet kerülni akár, egyetemtől függ, ugyanúgy mint itthon.

"Miből áll a motivációs és ajánló levél?"

A motivációs levélben le kel írnod esszészerűen, hogy miért akarsz az adott szakra menni, milyen tapasztalataid vannak az adott szakkal kapcoslatban, ez nem feltétlenül jelent mondjuk munkatapasztalatot vagy ilyesmi, csak hogy pl ha irodalom szakra mész, akkor írnod kell róla hogy milyen könyveket olvastál mostanában, vagy az irodalom melyik része érdekel leginkább, ilyesmi, meg hogy mik a céljaid a szak elvégzése után, esetleg ha van vmi amit elértél eddig pl verseny akkor arról is irhatsz.

A tanári ajánló levélnek annyiból kell állnia, hogy a tanár leírja, hogy mikortől meddig és mit tanított neked, hogy milyen a magatartásod, hogy rendszeresen bejársz-e az iskolába, vannak-e igazolatlan óráid, kiemeli az erősségeidet, hogy miben vagy jó és hogy szerinte miért lennél alkalmas az adott szakra, ilyesmi. Ezt mind interneten keresztül kell elküldeni, nem postai uton levélként, hanem a UCAS.com-on kell regisztrálni és ott feltöltöd a jegyeidet, meg ezeket a leveleket, simán begépeled ezeket. Az ajánlo levelet azt ugy kell hogy megadod a tanárod email cimét az oldalon és a tanár kap emailbe egy linket amin keresztül ő beírja az ajánló levelet, és ez automatikusan hozzáadódik a jelentkezésedhez.

"Ha tudsz rá válaszolni, akkor azt kérdezném még, hogy igaz az, hogy a Skandináv országokban még az állam fizet is, hogy tanulj?"

Hát nem. EU-s diákoknak nem jár semmilyen ilyen lakhatási támogatás. Svédeknek akiknek keveset keresnek a szüleik, azoknak biztos van ilyen szociális támogatási rendszer, de EU-s diákoknak nincs. Nincs olyan EU-s ország ahol kapsz lakhatási támogatást, az csak az ottani állampolgároknak van, viszont több országban is van ilyesmi mint Angliában, hogy ha dolgozol kb 20 órát hetente, akkor felvehetsz a lakhatásra is diákhitelt. Ilyen van Hollandiában, Belgiumban és Németországban is. De itt is változóak a feltételek, azt tudom hogy Belgiumban csak azután lehet igényelni, hogy egy évet ledolgoztál, Hollandiában három hónap után lehet.

Én Németországról tudok nyilatkozni. Tandíj nincs, adminisztrációs költség (kb 200 Euro) van, de ebben benne van a teljes félévre a tömegközlekedés is, így azért már annyira nem gáz.

Ami a jegyeket illeti, nyilván nem mindegy milyen egyetemre mész, orvosira vagy jogra valszeg nem vennének fel, de egyéb helyeken nem szoktak ezen lovagolni.

Ösztöndíj mindenféle van, és EU-s diákként ezeket mind meg tudod pályázni. Lakhatási támogatás nem azon áll vagy bukik, h német vagy-e, hanem hogy be vagy-e jelentve abba a német lakásba, amit bérelsz. Ha be vagy jelentve, jogosult vagy rá, persze csak ha megfelelsz az egyéb követelményeknek (az ösztöndíjad nem tartalmaz már eleve lakhatási támogatást, elég kevés a bevételed és elég magas a lakbér, stb...). Az igénylés még jó helyismeret és kitűnő nyelvtudás mellett is nagyon macerás, hónapokba telik, tehát készülj fel rá, hogy jó ideig anélkül kell boldogulnod, és semmi garancia, hogy végül megkapod.