Mlyen az amerikai egyetemek színvonala?

Attol fugg,

altalaban az amerikai egyetemeket mint a legjobb egyetemenkent jegyzik foleg a kituno kutato munka, a hihetetlen anyagi hatter, es a kituno munka lehetoseg miatt miatt a nehany jobb brit egyetem mellett (Cambridge, University College London, Imperial College, Oxford, LSE, Edinburgh).

QS

[link]

university-rankings/2009/results

Shanghai

[link]

Az oktatas altalaban jonak szamit azonban ebben nem mindig verik Europat mivel az amerikai egyetemek probaljak a high schoolok hatranyossagait behozni.

Az olyan egyetemek mint Harvard, Stanford, Princeton, Yale, UC Berkley, Chicago, MIT, Caltech, Cornell, Columbia, Penn, stb mind tobb szakteruleten a vilag legjobbjai kozott vannak.

A fo hatranyuk az hogy nagyon dragak es nagyon nehez bekerulni. Viszont cserben kituno oktatast es vilag latast kapsz sokszor vilaghires professzoroktol.

Ezek a top egyetemek mellett meg van egy olyan 30-40 masik kituno amerikai egyetem (pl. Carneggie Mellon, Vanderbilt, UW Madison, U Michigan, UCLA, Boston College, Duke, U North Caroline at Chapel Hill, U Illanois, NYU, USC, stb) melyek szinten kituno lehetosegeket adnak az alkalmi diaknak de nincsen olyan nemzetkozi hirnevuk mint az elozoknek (kb jobb Europai egyetemeknek felelnek meg (Amsterdam, Durham, Koppenhaga, Karolinska Stockholm, Bocconi, Munchen, Uppsala, Bristol, Heidelberg, Warwick, Zurich, stb)).

Aztan jonnek state University-k melyek lehetnek nagyon jok (pl Penn state) vagy kevesbe jok (peldat nem irok)... Szoval ajanlom hogyha ott szeretnel tanulni hogy nezzel pontosan utana hogy hova szeretnel jelentkezni!

Amit irtam az egyetemekrol az indikacio es bizonyos szakteruleteken egyaltalan nem biztos hogy pontos! (Pl biztos vagyok benne hogy vannak olyan emberek akik maskepp itelik meg az egyetemek minoseget, En a ranglistakat (QS, Shanghai, Humbolt) az egyetemek ligait (Ivy league, LERU, Russel Group, Coimbra) es a tudomanyos elismertseget (Nobel dij, Pulitzer dij, stb) vettem figyelembe es probaltam egy nem tudomanyos velemenyt alkotni. Tovabba biztos vagyok benne hogy tobb kituno egyetemet kihagyatam a nem teljes listamrol)

Az egyetemkről nem sokat tudok, de a gimik elég lazák, és gyengék is egyben.

De azért gondolom, h vannak nagyon színvonalas egyetemek is.

Sok sikert a tanuláshoz! ;)

Valoban, az, hogy "amerikai egyetem" igen tag fogalom, van belole par ezer. A masodik hsz-t par dologgal egeszitenem ki.

Egyreszt, nagyon zarojelesen, a "hihetetlen anyagi hatter" amerikai egyetemeken kivul csak Cambridge es Oxford sajatja; Cambridge a vilag 6. leggazdagabb egyeteme 4,1 milliard fontal (kb. 6,7 milliard dollar), (csak endowmentet nezve, nem egyeb vagyontargyakat, pl. foldterulet), Oxford a 13. 3,3 milliard fontal, az Egyesult Kiralysagban (es komplett Europaban is) 3. leggazadagabbnak szamito Edinburgh meg a maga 150 millio fontjaval 200. kb. Oxbridge-t leszamitva a Brit egyetemek merhetetlenul csorik az amerikai egyetemekkel osszevetve. marpedig a kutatashoz penz (is) kell.

Az, hogy nehez bekerulni egy egyetemre, nem hatrany - valamit valamiert. Nyilvanvalo, hogy a vilag top 10 egyetemeire marha nehez bekerulni, nade nyilvanvalo, hogy az egyetem milyenseget nagymertekben meghatarozza az a teny, hogya legjobb koponyakat gyujtik ossze. Teny, az anyagi megfontolasok nagy visszatarto erovel birnak, az Allamokon belul is, ugyanakkor azzal, ha gazdag vagy, onmagaban nem ersz sokat felvetelin. Ha zseni vagy es gazsag is, az mar mas. De onmagaban penzel nem megy, megha legacy vagy, ill. etnhic minority, akkor se.

Illetve, mivel a top 10 egyetemek alapvetoen a leggazdagabbak is, lenyegesen konyebben kaphatsz oszontijat, mint pl. egy state flagship eseteben, hiszen van mibol. Szamos maganegyetem need blind, azaz eselyesen kaphatsz oszontondijnat kuntakintekent is.

A nemzetkozi hirnevvel vitatkoznek. Termeszetesen ez nagymertekben fugg attol, hol is "nemzetkoziskedunk", igy pl. lehet, hogy a UCLA neve Europaban nem mond sokat, de Kelet-Azsiaban megorulnek erte - ott eleve sokkal ismertebbek a kalifornai intezmenyek. Ugyanakkor altalanos szabalykent igaz, hogy adott amerikai egytemek fenyevekkel elorebb vannak a vilagranglistakon, es fenyevekkel jobban ismerik oket a vilag kulonbozo pontjain mint az europai egyetemeket, par Brit intezmenyt leszamitva. Lehet, hogy Europaban k.b ugyan annyira ismert egy UW Madison mint Upasala, de, hogy a vilagranglistakon is sokkal elorebb van rangsorolva, ill. a vilag osszes tobbi reszen ezerszer jobban ismerik mint pl. Uppsalat, az biztos.

A "masodvonalbelikent" felsorolt amerikai es europai egyetemek sem preztizsben, sem ranglistakon, sem a kutatas felteteleiben a kozelebe sem ernek a felsorolt amerikai egyetemeknek. Tetszik, nem tetszik, van ketto darab europi egyetem, amikrol mindenki hallott a vilagon, ezen felul van meg az LSE, a UCL, es az IMperial amik egeszen ismertek, de messzemessze lemaradva, aztan hosszu hallgatas. Hangsulyozom, mindezt ne europaikent nezzuk (igaz atlag Jozsi Oxfordon es Cambridge-n felul halott mega Sorbonne-rol, ami nem is elit, meg nem is egy egyetem, de benne vana fejekben), hanem vilagszinten. bar meg europai szemmel se nagyon tudom elkepzelni, hogy ugyan akkora lelkesedest valtson ki az, hogy valaki Munchenbe jart, mint ha valaki a NYU-ra. Hangsulyozom, mindez persze lehet szubjektiv, de van 3 nagy elismert vilagranglista, az ARWU (a sanghai lista, ami a legregibb vilagranglista,e s csak tudomanyos teljesitmenyt mer), a QS es a TIMES, ossze lehet hasonlitani az egyetemeket. (Nyilvan rengeteg egyeb hhelyi ranglista van, de ez a harom amit vilagszerte elismernek, mondhatni, mindig benne vannaka hirekben.) Elteresek vannak a harom lista kozott, leven masok a metodusok, de a lista elso feleben azert orbitalis nagy elteresek nincsenek.

Amit a 2. hozzaszolo kihagyott, azok az elit foiskolak. A liberal arts college tipikusan amerikai talalmany, a lenyege, hogy adott intezmeny nem kutatasra, hanem oktatasra fokuszal. Ezen intezmenyek (pl. Darthmoth, Wesleyan, Williams, stb) altalaban kevesbe ismerek az USA-n kivul, ott viszont hatalmas nepszerusegnek orvendenek, igaz ez persze regiotol fugg. Ti. az USA hatalmas orszag, gyakorlatilag van 2-3 egyetem, ami teljesen "nemzeti", utanna mar kicsit regionalisodnak az egyetemek, es ettol is fugg, hol isemrik oket jobban. Egy Duke pl. a komplett delen marha elismert, es nagyon jol ismert eszaknyugaton is, de korantsem annyira nyugaton. De meg egy Stanford-nak is van nemi-?- nyugati parti egyetem kotottsege. Persze ezeket nem szabad tulragozni, altalanossagban igaz, hogy minel hirsebb es jobb egy egyetem, annal jobban ismerik mindenhol. Az meg eleve nem szamit, atlag Joe mit ismer, a lenegy, hogya munkaltatok ugy is tisztaban vannak vele, mi merre. (ugyan ez, nagyon kicsiben Mo.-on is ervenyesul, Debrecenben nyilvan mindenki isemri a helyi egytemet, de, hogy Pecsen milyen tudomanyegyetem van, arrol mar atlag Belanak sok lovese nincs.)

Meg egy aprosag: amerikai felfogasra az egyetemekrol erdemes megnezni az USNews listajat. Ez az Atya, az Ur, es minden az Allamokban. Ez tukrozi azt az altalanos amerikai szemleletet, miszerint a jo egyetem a privat egyetem. A Berkeley soha nem kerult be a top 20-ba, hiba veri tonkre a fel listat maga elott kutatas, Nobel dijasok, stb alapjan, ha allami egyetem, es pl. a tanar-diak arany, es a felveteli ratak nem a legjobbak; legalabbis osszevetve az elotte levokkel nem. Igy esthet, hogy az USNews-nel, barmilyen vicces is, egy Emory elorebb van mint a Berkeley.

Utolso utani tanacs; az sem mindegy, mint akarsz tanulni. A Cornell pl. zsenialis enginer. tanulmanyokra, de irodalmat inkabb tanulnek a Brown-on. Esatobbi. Olyan egyetem, ami mindenbol top, nincs, meg a Harvard se ilyen.

Ja. Mivel az egyebkent valoban hasznos tanacsokat ado 2. hozzaszolo rejtelyes okbol a 2009-es listakat masolta be, itt vannak az ideiek, merthogy 2011-nek is lassan vege..

[link]

[link]

[link]

(Az USNews listaja undergrad. lista, a grad schoolok kulon ontban erhetoek el, akarcsak a top egyetemek egyeb listai: top college-k, regionalis egyetemek, stb)

[link]