Mi legyen belőlem, ha a nyelvek érdekelnek, szeretem őket?
Nagyon "nyelvtanuló agyam" van. A német szótáraimba már itthon is angolul írtam be a megfeleltetéseket, keresem mindig a nyelvek közötti analógiákat, etimológiai kapcsolatokat, legtalálóbb kifejezést egyik nyelvről a másikra. Angolul tudok, németül középfok körül lehetek valahol. (Az ilyen fokok megítélésében magammal elég szigorú vagyok, tudom, hogy a nyelvvizsga nem feltétlenül jelent szintjének megfelelő nyelvtudást). Az orosz a 3. nyelvem. Intuitívan, egyéni módszerekkel tanulok. Ha új szabályt, esetet, módot, akármit tanulunk, akkor nem elégszem meg azzal, hogy "ezzel majd később foglalkozunk", mindig a teljes szabályt akarom látni, oroszból rögtön megtanultam a teljes ragozást, mindig a nyelvtan, a vázszerkezet érdekel legelőször. Mindenben kategorikus vagyok, részből egészet keresek, mindig a teljes szabályt akarom átfogóan tudni, így nem zavarodok össze, mert "felülről" látom.
Ez a képességem nagy hasznomra válik nyelvtanulásnál vagy érvelésnél vagy bárminél, amihez elemző gondolkodás szükséges. A nyelveken kívül érdekel még a pszichológia, illetve van egy régi szerelmem, az élővilág, de az inkább csak hobbi-szintű (imádok erdőt járni, gombászni, madarakat megfigyelni, ritka növényeket látni, általánosságban nagyon otthon érzem magam az erdőben és imádom a természet világát - de a sejtszintű biológiáért, biokémiáért, genetikáért már nem rajongok). Érdekel csillagászat, ásványtan is, de az még inkább csak hobbi.
Jelenleg külföldön járok egyetemre és németet és oroszt tanulok. De, mint mondtam érdekelnek a nyelvek általánosságban és imádok szabályokat felfedezni, elemezni, kapcsolatokra bukkani, rendszerezni. Merre felé nézelődjek a későbbiekben, hogyan tovább? A pszichológia felé kacsintgatnék, de pszichológus nem akarnék lenni, és amit elkezdtem itteni szakot, azt is csinálni akarom, nem is lehetne csak úgy váltani. De miből fogok majd megélni? Mindenhonnan azt hallom, hogy a nyelvtanulás önmagában nem elég. Viszont mindenbe gyorsan beletanulok.
Nagyon hasonlít a gondolkozásunk. Anno sokat szidtam az oktatási rendszert. Hogyan lehet valaminek csak a felét megtanulni, megismerni? Ez nem adja a teljesség érzését. Hihetetlenül szeretek kategorizálni színek, számok,árnyalatok, rendszerek segítségével.
Én DIPLOMATA akartam lenni. Minden vágyam volt...
Első: azon már én is gondolkodtam!
Második: írtam, hogy MÁR JÁROK EGYETEMRE.
Hát nem is lepődtem meg, hogy gondoltál rá. :D
Utána néztem és hát húzós dolog ez. Ide 1000x több protekció kell mint máshova, DE nem lehetetlen, csak akarni kell. (plusz a magas követelmények sem semmik)
Én se mondtam még le róla. Ki tudja lehet egyszer még találkozunk ;)
"Ha te csak középfokon (B1-B2 szinten) tudsz németül, az baromi kevés egy germanisztika szakhoz, úgyhogy ne haragudj, de kötve hiszem, hogy te konkrétan nyelvészetet hallgatsz."
Nem nyelvészetet hallgatok, hanem egy másik szakra járok, aminek van nyelvészeti modulja is. De leginkább erről a két nyelvről szól a szak, a fordításról, a használatukról és az elsajátításukról.
"Én tényleg német nyelv és irodalom szakos vagyok, nálunk alapkövetelmény volt a bekerüléshez a min. 90%-os emelt szintű érettségi."
90%-os emelt szintű érettségit írtam. 470 pontot értem el összesen.
"Az pedig C1-es szintnek felel meg (haladó felsőfok)."
Szerintem meg nem, innen eredhet a félreértés. Pontosabban lehet, hogy annak felel meg, de nekem a felsőfokú nyelvtudásról más a véleményem, mint amiért kiállítják a papírt. Engem a 90%-os emelt érettségim nem tölt el akkora megelégedéssel, mert tudom, hogy ettől még ha kimennék most Németországba, akkor nem tudnék hivatalos kérvényeket
írni meg szerződéseket elolvasni magamtól, szótár és net nélkül. A nyelvtani ismereteim megvannak ugyan hozzá, de a szókincsem még mindig kevés. A szóbelin pl. maximális pontszámot értem el, és abszolút nem éreztem azt, hogy kiemelkedően teljesítettem. Vagy az ő igényeik alacsonyak, vagy az enyémek túl nagyok, de a való élethez, úgy érzem, nem igazodnak.
Amúgy biztos vagy te ebben a "haladó felsőfokban"? (ami amúgy miben különbözik a "sima" felsőfoktól? Életemben nem hallottam még ezt a kifejezést...). Én az emeltemhez egy középfokú nyelvvizsgát kaptam elvileg.
"Te max. csak valami modul vagy specializáció keretében tanulod a németet meg az oroszt mint idegen nyelvet, de nem nyelvészeti (grammatikai, fonológiai, lexikológiai-idiomatikai, szintaxis) szintjén, az 1000%."
A szak, amin tanulok, erről a két nyelvről szól. Valóban nem nyelvészeti szempontból tanulom őket, hanem nyelvtanulási szempontból. De ez nem azért van így, mert nem lenne hozzá megfelelő tudásom és teljesítményem. Az 1000%-okkal szerintem ne nagyon dobálózz, nem hiszem, hogy lenne elég információd rólam és arról, hogy mit és hol tanulok, ahhoz, hogy ilyen messzemenő következtetéseket vonj le.
"Ha nem akarsz nyelvész lenni, akkor menj külkeresnek, mert oda elég egy erős középfokon beszélni."
Én egyik nyelven sem az "erős középfokot" célzom meg, hanem a valódi, természetes nyelvtudást. Azért nem írok felsőfokot, mert én nem a nyelvvizsgák alapján állítom be a mércéket, az anyanyelvi szintet meg azért nem írom, mert manapság túl könnyen dobálóznak vele, és azért az annál komolyabb dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!