Melyik oktatási módszer a jobb?

Az USA-ban igazabol specializacio csak mesterkepzestol van. BA szinten a 'liberal arts' modell lenyege, hogy oraid kb. 40%-a nem szakos ora lesz, hanem mindenfele egyeb, bovitven a tudasodat. Van aki elso evben el sem dontotte, mire szakososik majd. Hasonlokeppen orvosi, jogi kepzes BA szinten nincs.

A rendszer elonye, hogy tagabb ismereteket ad, hatranya, hgy nehezebb specializalodni BA szinten.

Altalanos es kozepszintu oktatasnal valoban kevesebb tudast akarnak beletomni a gyermekek fejebe, azonban a vicces az, hogy mig az atlagos magyar diak valoban tobbet tud 18 evesen mint az amerikai tarsa (atlagokrol beszeljunk, meg gimnazium es gumnazium kozott a szakadekok iszonyatosan nagyok), de az egyetem vegere mar az amerikai fog tobbet tudni. Es itt ujfent atlagos egyteemekrol beszelunk, nem az ultraszuper csucsintezmenyekrol. Mondju, az atlagos amerikai egyetemek is koroket vernek a vilag egyetemeinek elsopro tobbsegere, kotuk a magyarokra is..

Az, hogy Mo.-on sok dolgot tanitanak, nem jelenti azt, hogy ebbol sok minden meg is marad. Mert nem. Raadasul az elettol teljesen elvont az oktatas, semmi gyakorlat, pedig kemiabol, fizikabol csomo hasznos dolgot is lehetne tanitani, nem csak idiota ionkoteseket, amiket a diakok 99%-a erettsegi vegeztevel el is felejt. Illetve hamarabb, elvegre egyik targy sem kotelezo erettsegi anyag. Verseket tanitani szep, de a problema az, hogy a magyar karosszerialakatos, akinek csomo verset tanitottak, eppen ugy nem fog tudni egyet sem felidezni, mint Joe, akinek nem is tanitottak, viszont Joe a munkalyat sokkal jobban, nagyobb tudassal vegzni, mint magyar parja, mert a szakmajat viszont megtanitottak neki.

MO-n meg szakkozep es szakmunkaskepzokben is az orak tobb mint 2/3 nem szakmai targy... Mert nyilvan egy versre vagy magasfoku egyenletre nagy szuksege van Janinak, akinek csak azt nem tanitjak meg, amihez ertenie kene. Dehat mindek is..

jobb vagy nem jobb, ez így relatív :)

én az angolszász rendszerrel vagyok csak tisztában (UK-ben tanulok egyetemen), de a kettő között vannak hasonlóságok (meg persze sok eltérés is, de a rendszer alapjában véve egy alapra épül), de egy biztos; ég és föld a különbség a magyar és egy angolszász oktatás között és nekem az utóbbi (miután lenyomtam 8+5 évet az otthoni rendszerben) sokkal jobban tetszik.

idekint az általános iskola 5 éves korban kezdődik, játékos kiscsoportos foglalkozásokkal, színdarabokat raknak össze és így dolgoznak fel egy mesét gyakorlatilag játszva tanulnak meg. idekinti ismerősök gyerekein látom, hogy mennyire szerencsések ebben a rendszerben, szeretnek iskolába járni, szeretnek tanulni (na persze sok függ az iskolától is, városrésztől is, de a legtöbb szülő igyekszik jó iskolába beadni a gyerekeit, még ha költözni is kell pl Londonban kerületről kerületre egy-egy suli miatt; nyilvánvalóan nem a "legajla" sulikról beszélek, hanem általánosságban a brit rendszerről). egyenruha kötelező, amivel egyet értek, mert elfedi a társadalmi rétegek közötti különbséget; ergo a kisgyerek nem azt látja, hogy valakin ócska cipő van vagy szakadt nadrág, mert nincs pénzük, hanem mindenki "egyforma" és nem ez alapján ítélik meg az embert (ami otthon nagyon kiütközik pl egy sima középiskolában). mivel rengeteg nemzetiségű ember él együtt, ugyanúgy találkoznak feketékkel, ázsiaiakkal, fehérekkel, arabokkal, akárkikkel ergo kevesebb az előítélet másokkal szemben, legalábbis ezt igyekeznek mondhatni lerombolni. erről pont az jutott az eszembe, hogy anno amikor bekerültem általános iskolába, felállással kellett köszönteni a tanárt (a legocsmányabb dolognak tartom ezt a felállást az egész otthoni begyöpösödött rendszerben) és hátratett kézzel kellett ülnünk, hogy ne matassunk, zajongjunk. egy 6-7 éves gyereknek 45 percet végigülni néma csendben nagyon nehéz; abszolút nem gyerekbarát módszer. idekint a kisgyerekek folyamatosan csoportban dolgoznak, megtanulják mi az a csapatmunka, a csapatszellem, hogy segítsenek egymásnak, rajzolós projekteken keresztül tanulnak már kiskortól pl a globális felmelegedésről, a kultúrák közötti különbségekről, akármiről. igen, nem feltétlenül vernek beléjük rengeteg verset, hanem azokat is pl kiosztják, hogy akkor te egy versszakot, ő a másodikat, a harmadik a harmadikat és csoportban adjátok elő (nem pedig felállítanak hogy akkor mondjad, ha nemtod akkor meg ég a fejed meg leszid a tanár), arra vannak ösztönözve, hogy együtt, csapatban kell dolgozni és hogy nem csak magadnak okozol "kárt", ha nem tanulod meg, de másoknak is. ez iszonyatosa húzóerő egy kisgyereknek, aki meg akar felelni a barátainak, társainak is.

a középiskola is mennyire más! a legtöbb barátom idekint brit és rengeteget meséltek az itteni rendszerről. az, hogy a technikai felszereltség sokkal magasabb szintű nyilvánvaló, mert gazdagabb ország. de pl az utolsó két évben azt tanulják emelt szinten, ami érdekli őket, előtte rengeteg hasznos tantárgy van, ami az életre készít fel (pl a fiúnak barkácsolás órán megtanítják, hogy hogy kell egy polcot felszerelni vagy éppen egyszerű kajákat FŐZNI; igen, főzni, mert itt nagyon éles a női-férfi egyenjogúság és itt nem csak a nő dolga a háztartást vezetni, mindketten közösen beleadnak a házimunkába; vagy éppen hogy kell egy villanykörtét beszerelni vagy egy ajtókilincset kicserélni. már nemazért, de a legtöbb ismerősöm azt se tudja, hogy kell egy csekket befizetni otthon, elég ciki szerintem). itt sokkal inkább a skill-ekre mennek rá (team work, good communication skills etc), mert később a munkáltatók is ugyan ezeket keresik a jövendőbeli dolgozóban.

visszatérve a középsulira: az utolsó két évben emelt szinten tanulják azt a pár tárgyat (3-4 tárgyat), amiből A-level-t tesznek le (a skótoknál kicsit másféle ugyan a rendszer, dehát ők mindig mindent máshogy akarnak csinálni:)). az emelt szint itt nem azt jelenti, hogy plusz 2 óra bio fakultáció (mint anno nekem - sokmindenre idő nem jutott az is biztos, majdnemhogy időpazarlás volt), hanem pl ha valaki matek-bio-kémiával akar továbbmenni, akkor pl naponta 9-11 matek, 11-12 bio, 13-15 kémia vagy valahogy így beosztva. és ezekből a tárgyakból ők tényleg tudnak; persze, általános szinten előtte mindenki tanult mindent a GCSE-re, de 16 évesen már kb. tudja az ember, hogy na én utálom a fizikát, ezzel soha többet nem akarok foglalkozni, de imádom az angol irodalmat, akkor lehet, hogy ezzel kéne továbbmenni. hogy mi az istennek volt nekem anno médiaismeret meg pl magyar irodalom (gyógyszerkémia szakon tanulok), lövésem nincs, de az biztos, hogy egy életre megutáltam verset olvasni (elemezni pláne) és hogy a kezembe nem fogok venni egy Arany kötetet vagy neadjisten Petőfi verset, az is biztos. persze, lehet itt nyomni, hogy "de általános műveltség" hát na ja, meg a kutya füle az. rohadtul nem általános műveltség tudni a rohadtsok évszámot meg fizikai képletet meg magyar költeményeket (az már más dolog, hogy pl a töri engem mindig is érdekelt, sokat utánaolvastam a szabadidőmben, de a fizikát mindig is utáltam, ennek ellenére 4 évig nyúztak vele gimiben; hogy minek, a mai napig nem értem). a magyar rendszer rengeteg olyan dologba megy bele olyan mélységekben, ami felesleges. megint eszembe jutott, hogy anno általános iskola 7-8-ban már volt kémia. hogy minek próbálják a 13-14 éves gyerekekbe beleverni az elektronhéjakat meg a kvantummechanika alapjait, számomra rejtély; anno meg is mondta a kémiatanárom, hogy belőled kislányom természettudományi szakember sohasem lesz (meg lehet nézni azonban, hogy hol vagyok most és mit tanulok :D). ahelyett, hogy rengeteg kísérlettel szerettetnék meg a gyerekekkel a természettudományt, a "legelszántabbakon" kívül aztán senki sem fog ilyen irányban továbbtanulni; persze, ez pénzbe kerülne, úgyhogy sajnos még évtizedeken keresztül fognak otthon szenvedni a kisgyerekek. lehet, hogy csak én voltam hülye gyerek (bár szerintem nem), de tudom, hogy én 13 évesen nemigen tudtam felfogni, hogy mégis honnan látják, hogy ilyen az atom vagy hogy a kis elektronok ott cikáznak az atommag körül; persze, elektronmikroszkóppal készített képeket aztán be nem hozott volna mutogatni mert az pénzbe került volna kinyomtatni!

egyetem első évében észrevettem, hogy bár az elejétől kezdtük a bio-t is, kémiát is, de nagyon gyorsan haladtunk egyrészt, másrészt voltak olyan dolgok, amit a magyar rendszer jól "belémvert" (pl az elektronkiépülés szabályai, kvantummechanika alapjai ésatöbbi). de azt is észrevettem, hogy bár a brit diákok nagy része ezeket nyilvánvalóan tanulta, nem olyan mélységekben ugyan, mint mi, magyarok, de sokkal jobban tudnak gondolkozni és használni a saját eszüket, rájönni dolgokra, kitalálni, hogy ááá ha ez így van a DNA-ben, akkor hasonló módon lesz az RNA-ben, kisebb változtatásokkal. ergo sokkal könnyebben veszik az egyetemi akadályokat, mert jó alapokkal jöttek, amire lehet építeni és nem félnek gondolkozni; és a tanárok is erre ösztönöznek minket. organic chem-en is mondta a tanár, hogy igen, van egy-két catalyst, amit meg kell tanulni, de ha most felrajzolok neked egy random molekulát és látod rajta, hogy milyen functional group-ok vannak rajta, akkor azt is tudni fogod, hogy mi mivel fog reagálni és mi lesz a végeredmény. ergo értsd meg és tudd azt a tudás felhasználni, akár elméletben, akár gyakorlatban; a lényeg, hogy gondolkozz. és teljesen más a diákok hozzáállása a tanuláshoz, az egyetemhez; egyetemre akarnak járni, mert érdekli őket a tantárgy, nem csak azért (persze, itt is vannak hülyék, mint otthon, de a többségre nem jellemző), mert nem tudja, hogy mit is akar magával csinálni és jóleszezmostnégyévig. motivációs levél és referencia nélkül be sem lehet kerülni az egyetemre, és milyen motivációs levelet írnál egy olyan szakra, ami nem is érdekel? teljesen felesleges időpazarlás lenne meg kétlem, hogy annyi mindent össze tudnál kamuzni egy szakról meg hogy mennyire érdekel, ami igazából nem is érdekel (persze, kivételek mindig vannak).

a gyakorlati képzésen legalább akkora a hangsúly, mint az eméletin. idén 6 órát voltam hetente kémia laborban, jövőre 20 órát leszek hetente; több lesz a laborom harmadikban, mint a tényleges órám. mindenhez adnak webcímeket, minden előadás ppt-t feltesznek órák előtt/után és jéé, a diákok 90%-a mégis bejár órára, mert kapcsolat van a bejárás és a kapott jegy között (minden évben kimutatható statisztika, hogy aki kevés órára járt be, az valószínűleg kaki jegyet is kapott pl alacsony D v bukás) és átlagban aki majdnemhogy az összes órán bent volt, az könnyebben/kevesebb tanulással elérte az A jegyet (5-ös otthon).

érdekes, hogy a legtöbb ember idekint azt sem tudja, hogy mi hol van Európában (pl Mo.ról annyit tudnak, hogy Eastern Europe és kész), de sokkal talpraesettebbek, nyitottabbak az új dolgokra, tudnak gondolkozni és KÍVÁNCSIAK, érdeklődnek a saját tárgyaik után, utánaolvasnak, szaklapokat vásárolnak és még sorolhatnám, de itt befejezem, mert így is túl sokat írtam :)

szóval összességében, lehet, hogy kevesebb a tárgyi tudásuk, de a saját szakukat igenis ismerik, kitűnőek benne és sokkal jobb skill-ekkel rendelkeznek, mint az otthoni akármelyik egyetemen végzett diákok. toleránsak, csapatban is tudnak dolgozni (nem kiölni, kifúrni akarják a másikat), egyedül is, ha kell, motiváltak és nem mellesleg, tudnak gondolkozni, kíváncsiak. szerintem ezek sokkal fontosabb tulajdonságok, mint az, hogy tudja-e valaki az összes magyar királyt vagy 600 verset kívülről, vagy sem (középiskolában).

végezetül az egyik kedvenc idézetemet nyomnám be Sir Hermann Bondi-tól :)

"Sometimes I am a little unkind to all my many friends in education ... by saying that from the time it learns to talk every child makes a dreadfull nuisance of itself by asking "Why?". To stop this nuisance society has

invented a marvelous system called education which, for the majority of people, brings to an end their desire to ask that question. The few failures of this system are known as scientists." (Néha kicsit nyers vagyok a oktatásban tevékenykedő barátaimmal... mert az mondom nekik, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy a gyerek megtanul beszélni, borzasztóan idegesítő/kellemetlen lesz, mert a "miért?" kérdést teszi fel. Hogy megállítsák ezt az idegesítő szokást, az emberi társadalom kifejlesztette ezt a csodálatos rendszert, amit oktatási rendszernek hívunk, ami a legtöbb emberből kiöli a vágyat, hogy kérdezzenek. Azokat a keveseket, akinél a rendszer csődöt mondott, tudósoknak hívjuk.)