A török gyerekek miket tanulnak az iskolában az oszmánok magyarországi hadjáratairól?

Nem csak 150 évig, hiszen már a honfoglalás előtt is együtt éltek a törökök és a magyarok. Csak ezt sokan elfelejtik, mintha a honfoglalás előtt nem is léteztünk volna. Sőt Attila is törökül beszélt, abban az időben a török volt a közös nyelv. Például a családdal, vagy a földműveléssel kapcsolatos szavaink török eredetűek. Apa, anya, vő stb. Tehát félig mi magyarok is törökök vagyunk.

Az osztrákok igyekeztek elterjeszteni, hogy a törökök az ellenségeink és nem kell szeretnünk őket. De ne felejtsük el, hogy amikor a törökök kimentek, kik vették át a helyüket? Az osztrákok. És ők aztán mindent megtettek, hogy a magyarságot eltöröljék. Mi mégis török megszállásról beszélünk, osztrákról nem.

Ez érdekes, mert én is azt hallottam, különböző ismerőseimtől, akik több időt töltöttek Törökországban, hogy ott teljesen másképp látják, tanítják ezt az időszakot. Kicsit itt voltak, semmi komoly pusztítást nem csináltak, és baráti népnek tartanak minket azóta. Az hogyar a 150 éves megszállás előtt is, be be törtek, hazánkba, és a 150 éves megszállás alatt mi történt az országunkkal, mennyi nyomorusággal, mekkora emberi áldozatokkal járt ez nekünk,valahogy nincsen tanitva.

De talán jobb is így.

Ez csak politika. Azt szokták mondani, hogy a történelmet a győztesek írják. Mivel az osztrákok győztek, így a törökök lettek a megszállók. De a törökök szabadítottak meg minket az osztrák elnyomóktól és magyarokat neveztek ki a helyükre. II. Ulászló is osztrák volt, helyette Szapolyait nevezték ki királynak. Bár muszlimok voltak, mégis teljesen toleránsak voltak a keresztény vallásokkal. Nem romboltak egy templomot sem, nem akartak senkit áttéríteni. Sőt a török nyelvet sem erőltették ránk. Magyarországon a törökök is igyekeztek magyarul beszélni.

Ezzel szemben mi történt, amikor az osztrákok vették át a helyüket? Igyekeztek megsemmisíteni a történelmünket, a vallásba is beleszóltak. Mivel az osztrákok többnyire katolikusok, így a magyarokat is igyekeztek áttéríteni. Eredetileg protestáns ország voltunk, ahhoz képest most inkább a katolikusok vannak túlnyomó többségben. A német nyelvet is be akarták vezetni. Ők maguk nem voltak hajlandóak magyarul tanulni, de a magyaroktól megkövetelték, hogy németül beszéljenek. Ha nem veszítik el az első világháborút, ma már azt se tudnánk, kik voltak a magyarok.

Kedves Meton.

Tőlem gondolhatod azt ,hogy a törökök milyen baromi jó barátok voltak velünk,és mennyire királyul jártunk velük.

Csak közben le csökkent az ország létszáma.illetve a magyaroké,és nem gyarapodtunk,csak rendkívül lassan a környező országokhoz képest,és azt is csak nagy számú bételépítéssel. De ez biztos véletlen....

Nyilván, ha több tízezer-esetleg százezer felfegyverzett ,külföldi férfi-harcos lépi át határinunkat,akkor velük csak jól járhattunk.

Azok nem ártó szánékkal jöttek...

Nyilván nem erőszakoltak nőket,nem gyilkoltak,raboltak,fosztogattak,és hurcoltak el rabszolgának senkiit.Á,a középkor nem ilyen volt.:)

"Az oszmán csapatok már az 1380-1390-es években behatoltak a dél-magyarországi területekre. Ezt követően a Nándorfehérvár elfoglalására indított sikertelen szultáni hadjáratok alkalmával (1440 és 1456), majd az 1464-ben beköszöntő bő fél évszázadnyi határ menti háborúskodás idején a Temes megyétől Valkóig terjedő dél-magyarországi területeket fokozatosan, de szinte teljesen elpusztították.[26] Azon települések pedig, amelyeknek 1526-ig mégis sikerült túlélniük az állandó betörések következményeit, a mohácsi csatát követő sorozatos nagy szultáni hadjáratok idején két évtized alatt végső megsemmisülésre ítéltettek. Az újabb kutatások szerint az ország déli megyéiben a 16. század közepére a településhálózat már-már elképesztő mértékben, mintegy 70-90 százalékos arányban pusztult el. Ezzel párhuzamosan a lakosság is mérhetetlen és már visszafordíthatatlan károkat szenvedett.[27]

A mintegy másfél évszázados török uralom alatt az ország népessége stagnált vagy enyhén csökkent, a Hódoltság területe európai viszonylatban nagyon ritkán lakott terület maradt. Magyarország etnikai összetétele megváltozott, a török területekre elsősorban délszláv rácok (ortodox szerbek és muzulmán bosnyákok) érkeztek."

[link]

Templom ügyben meg szépen bontogattak ám,de ez biztos csak konteó...

". A török hódoltság területén több dokumentum is szerepel keresztény templomok lebontásának engedélye.[39] Ezeket a köveket és téglákat várak megerősítéséhez használták."

"Gázi Kászim pasa dzsámija, (épült 1579 táján, a középkori Szt. Bertalan templom helyén és köveiből épült, mai pécsi belvárosi plébánia"

[link]

Ahol nem romboltak,ott átalakítottak :"A felsorolt török építkezésű mecsetek mellett az iszlám vallás kiszolgálójává vált az elfoglalt keresztény templomok nagy része, melyeket vallási felszerelések és minden figurális díszítés eltüntetése után fából készült mimbárok beépítésével, felületi kifestéssel, iszlám-díszítéssel és a koránból vett feliratokkal, külsőleg pedig minaretek alkalmazásával tettek saját rituális felfogásuk számára alkalmassá."

[link]

"Összességében a Magyarország szempontjából releváns közép-európai országokban az 1500 és 1700 közötti időszakban mintegy 120-130 százalékban növekedett a lakosság száma. Ha pusztán ezt az arányszámot vizsgáljuk, akkor Magyarország demográfiai fejlődése alig maradt el szomszédaihoz, illetve a német területekhez képest. Míg azonban az utóbbi országokban a lakosság utánpótlás nélkül önmaga gyarapodott, nálunk egészen más volt a helyzet. Bár a korabeli források sajnos nem teszik lehetővé, hogy a török uralom alatti délszláv (szerb, vlach, horvát, bosnyák), valamint román, szlovák és rutén bevándorlás, illetve betelepítés nagyságát számszerűsítsük, valószínűleg mégsem állunk távol az igazságtól, amennyiben ennek nagyságát minimálisan félmillió főre becsüljük. Ennek ismeretében viszont Magyarország lakosságszáma a két évszázad alatt valójában szinte semmit sem gyarapodott. Pontosabban szólva: az Európa minden területén végbement népességgyarapodást nálunk fokozatosan lecsapolták a nagy háborúskodások és az évtizedes határ menti összecsapások. A hiányt azután a jelentős bevándorlás és betelepítés pótolta"

[link]

[link]

"A mai történettudomány már nem tekinti a hódoltságot a pusztulás 150 éven át megszakítatlanul tartó időszakának, bár az országot kettészelő „frontvonal” állandósította a háborús állapotokat. Nagyméretű népességpusztulásra főként a tizenöt éves háború, valamint a visszafoglaló háború alatt került sor. A békeidőszakokban az ország a fejlődés jeleit mutatta, bár a harcok teljesen soha nem szüneteltek. A korszak végén Magyarország lakossága kb. 4 millió fő volt, ez kismértékben meghaladta az 1526 előttit. Visszafordíthatatlanul megváltozott a nemzetiségi szerkezet: a középkor végi 80%-kal szemben a XVII. század végén a magyarság már nem tette ki az összlakosság felét."

[link]

"Továbbá vérig sérté a keresztényeket az, hogy a török jogosítva érezte magát, mikép a keresztényeket, különösen az asszonyokat és gyermekeket elrabolja. Amazokat háremébe hurczolta, ezeket Konstantinápolyba vitte, a hol janicsárokat neveltek belőlük. Oly tájon, a hol törökök laktak, nem is volt gyermekeknek és nőknek tanácsos magánosan elhagyniok a házat.

A janicsárok alkották a török sereg legfélelmesebb elemét. Mint említők: keresztények gyermekeiből ujonczozták őket. Minden öt évben egy-egy török csapat kiment a behódolt falvakba, a hol a kirendelt tiszt kiválasztotta a legszebb, legéletrevalóbb fiúkat. Ezeket aztán Törökországba vitték, ahol vagy magánember házánál vagy a szultán udvarában rabszolgákul tartották őket néhány évig, mialatt a török nyelvet és szokásokat elsajátították és megtanulták az engedelmességet és fegyverforgatást. Aztán hadi szolgálatba léptek. „Nem volt más életök, mint a harcz, más vágyuk, mint a győzelem és zsákmány, s még jövő életbeli boldogságukat is csak a hitetlenek, saját egykori rokonaik és testvéreik kiirtásában látták.”"

Be is fejeztem a "barátaink" korabeli jellemzését.

Nem kell évszázadok után is ellenségeskedni,de meg tagadni a múltat...

Ez kimerítő volt, tényleg minden benne volt. De azért érdemes a dolgok mögé is nézni. A történelmi tények valószínűleg igazak, ezeken kár is lenne vitázni, csak a magyarázat marad el. Abban az időben háború volt és a törökök nem azért jöttek, hogy felvirágoztassák Magyarországot. Azért jöttek, mert stratégiailag fontos pozíciót foglaltak el. Nem háborúztak velünk. Nyilván voltak ellenállók és a területet is el kellett foglalni, ami persze, hogy nem ment áldozatok nélkül. De igyekeztek a veszteséget csökkenteni, fontos volt, hogy ne amortizálják le az országot.

A templom rombolásoknál is írja, hogy meg lehetett váltani. Szerintem ebben is benne van minden. A mi templomaink többségét is simán le lehetne rombolni, mert kevesen használják. Ez nyilvánvalóan gyakorlati kérdés, nem arról szól, hogy nem tűrték volna a keresztényeket. Nem üldözték őket.

A török seregeket élelmezni kellett, de logikus, hogy nem Törökországból hozzák a kaját, hanem azt nekünk, magyaroknak kell megoldani. Katonákkal is fel kellett tölteni a török sereget, azt is a helyi lakossággal oldották meg. Azt azért tudni kell, hogy abban az időben az adónak része volt az is, hogy az anyagi javakon túl embereket is kell adni. Ez nem törökökre volt jellemző, mi magyarok szintén alkalmaztuk, amikor Árpád népe a Kijevi fejedelemségen áthaladt. A fejedelem katonákat adott a magyarok mellé. Igaz, állítólag az ottaniak önként csatlakoztak, de a lényeg, hogy adó formájában jöttek velünk.

Összességében tehát a háború nagy terhet rótt ránk. Utólag már úgy tanítják, hogy ez a törökök háborúja volt, de szerintem a mienk is. Vagyis inkább azt kellene nézni, ki miért harcolt. Talán érdemes lenne észrevenni azt is, hogy a keresztény hadjáratok milyen pusztítást hagytak maguk után a Szentföldön. Ezeknek a hadjáratoknak csak egyetlen értelmük volt, hogy raboljanak. A törökök célja ezzel szemben annyi volt, hogy levágják a szörny fejét, hogy Rómát elpusztítsák, és ezzel vége legyen a rabló hadjáratoknak.

Csak halkan megjegyezném, hogy a rabló hadjáratok a mai napig folytatódnak, csak mi nem így nevezzük. De Irak, Afganisztán, Szíria, mind erről szól. Afganisztán be akarta szüntetni a kábítószer termelést, az USA rögtön megtámadta. A média persze tálibokról szól, elfedve a valóságot, mintha az USA lenne a jófiú. Elég gusztustalan dolog és ez ellen harcoltak a törökök már akkor, hogy ez ne következhessen be.

Meton-ra ne hallgass. Lesül az írásairól, hogy semmit nem ért ahhoz amiről ír.

"nekik is kellett a hely" Persze. Falun le kell rombolni a kápolnát mert elfoglal egy 30*20 négyzetméteres területet...

Úgy tűnik, hogy Menton is csak esküvőre és "nagyobb eseményre" (pl. éjféli mise) szokott járni a templomba, ezért ismeri csak erről az oldalról a templomok kihasználását.

A békés egymás mellett élés nem feltétlenül azt jelenti, hogy én elfoglalom a házadat, aztán megengedem neked, hogy békésen élj mellettem. A törökök kb. így lettek volna békés emberek? Már majdnem úgy tűnik, hogy a törökök eljöttek hozzánk 150 évig barátkozni, és talán még mi is hívtuk volna be őket, hogy ne az osztrákok legyenek a kegyuraink. :)

A keresztes hadjáratok pedig nem rabló hadjáratok voltak, hanem az európai keresztény emberek (uralkodóikkal együtt) szerették volna az iszlám hódítások után visszafoglalni a Szentföldet és Jeruzsálemet, és erre egy infrastruktúrát is felépítettek a siker érdekében. Nem nevezném rablóhadjáratoknak, inkább az eredeti állapotok visszaállításának, a keresztényektől elrabolt szent helyek és értékek visszaszerzésének, amit az akkor ismert világ támogatott.

Te jársz templomba? Mert én tényleg nem, sőt egy embert sem ismerek, aki járna.

Persze a keresztes hadjáratok csakis jó célt szolgálhattak. Idegen földön, idegen népek ellen. Tény, hogy az arab terjeszkedés során sok állam elpusztult, amit meg kellett állítani. De a keresztes hadjáratokra ez csak ürügy volt, valójában népirtásról és vagyonszerzésről szólt. Falvakat irtottak ki és úgy általában senkinek sem hiányoztak a keresztesek. Jeruzsálemre egyenlő joguk van a keresztényeknek, a zsidóknak és a muszlimoknak is. Jól meg is férnének egymással. A muszlimok mindig tisztelték a keresztényeket, viszont mint nép, az övék a terület. A zsidókat befogadták, a keresztények meg eleve később lettek. De teljesen mindegy, mert nem a kereszténység helyreállítása volt a cél, hanem a háború és a vagyonszerzés.

A törökök bevonultak Magyarországra. Azokkal harcoltak, akik ellenük fordultak, de szerencsére a többség felismerte, hogy a török nem az ellenség. Ők azért jöttek, hogy a valódi ellenséget lenyomják. Az osztrákok uralkodni akartak a magyarok felett, így nekünk is ellenség voltak. Ferenc Ferdinánd nem magyar volt, hanem osztrák. A törökök magyar királyt neveztek ki és a közigazgatás is teljesen magyar volt. Amikor bevonultak, ajándékkal jöttek, ezt olvashattátok az Egri csillagokban is. Ez kábé azt jelentette, hogy békével jöttek. Vendégként és barátként. Viszont egy vendégség költséges dolog, mert etetni kell őket. Egy ekkora hadsereget táplálni pedig igencsak húzós dolog. A hadsereghez katonákat is kellett toborozni. Az ő toborzási módszerük az volt, hogy gyerekeket soroztak be, akik hosszú kiképzésen mentek át, hogy végül a hadsereg elit részét alkossák. Oké, ezeket a gyerekeket elszakították a családjuktól, de ez pénzzel megváltható volt, ha jól tudom. Aki szegény volt, az persze nem tudta megváltani. De a szultánnak szüksége volt jól képzett harcosokra és cserébe jól tartotta őket, amit a családjuk nem adhatott meg.

Abban az időben szokás volt, hogy a gyerekeket pénzért odaadták valakinek, hogy szolgáljon. A Biblia is említi Józsefet, akit a családja eladott az egyiptomi fáraónak. Nagy szegénységben éltek és így legalább Józsefnek jó életet tudtak biztosítani. Ha esetleg valaki nem ismerné a történet. József elég sok szolgálatot tett az akkori fáraónak, aki úgy döntött, kinevezi Józsefet az utódjának. Persze József nem fogadta el, de nem is ez a lényeg, hanem hogy szolgaként is úgy élt, mint a királyok. Ugyanezen elv szerint toborozták a janicsárokat is.

Amúgy a törökök jó dolgokat is hoztak. Azon túl, hogy a vezetést elvették az osztrákoktól és a magyarok kezébe adta, építettek fürdőket is. Ez mai szemmel luxusnak tűnhet, de akkoriban nagyban hozzájárult a köztisztaság javításához. A tisztaság meg összefügg a betegségekkel, járványokkal, szóval azért ők is adtak valamit.