Japán! Mi a különbség eközött a két kana között?

A kanji olvasata dönti el. Ha a hiraganákhoz じ- használnak, akkor じ (時間,じかん), ha ぢ, akkor ぢ (身近,みぢか). Hasonló a ず és a づ is, mindkettő zu a standard japán nyelvváltozatban (hyoujungo), amit tanulunk, és ami a leghelyesebbnek tekintett nyelvi változat.

Van a japán nyelvben egy úgynevezett yotsunaga probléma, ami abból áll, hogy bár a standard nyelvben a párok ugyanúgy zöngésednek (tsu, su -> zu), ahogy délre megyünk, úgy lesz archaikusabb a kiejtés, és Kjúsún már pl. A 4 zöngésített szótagot négyféle hanggal ejtik az ottani dialektusban.

Alapesetben a "ji" じ lesz, a "zu" pedig ず.

A ぢ (ji) és づ (zu, bár kiejtve inkább dzu) jelek a ち és つ jelek zöngésedésével keletkeznek, ebből kifolyólag például soha nem állnak szó elején, mert ott nincs zöngésedés.

Nem összetett szavakban ぢ és づ csak akkor fordul elő, ha a szóban előtte ち vagy つ áll, például:

chijimu ちぢむ (縮む) = összemegy

tsuzuku つづく (続く) = folytatódik

Minden más nem összetett szóban じ vagy ず használatos.

Pl.: はじめる (elkezd), かじる (rágcsál), はずれる (lejön, leválik), すず ( csengő), すずしい (hűvös), ずるい (alattomos)

Összetett szavak esetén az eredeti szó olvasata a mérvadó.

Például:

chijin ちじん = ismerős (知人, a második jel olvasata じん, ezért hiába áll előtte ち, akkor is じ marad).

A fent valaki által említett mijika 身近 (jól ismert, "testközeli") az eredeti szó a chikai (近い = közeli), ez zöngésül az összetételben. Vesd össze: mijikai (みじかい) 短い rövid (ez nem összetett szó)

kizuku (きづく, 気付く) észrevesz (eredetileg a tsuku (付く) igével, 気がつく)

vesd össze: kizuku (きずく, 築く) épít (ez nem összetett szó)