Azokhoz szólna a kérdésem, akik beszélnek legalább 2 újlatin nyelven vagy tanulnak latin nyelveket (francia, spanyol, olasz, román) : Miután az egyiket már megtanultátok, tényleg sokkal könnyebben ment a második?

Én könnyebben megértettem a szabàlyokat és felismertem miről szól a szöveg, viszont pont emiatt sokkal gyakrabban kevertem a dolgokat. Nem felismerésileg, hanem pl. Que helyett che-t írtam. Spanyolorszàgban jàrtam olaszóràra is , ott azt vettem észre, hogy azt gondoljàk a spanyolok hogy jaj ugyanaz a nyelv , de sokszor a saját nyelvüket alakítottàk át, főleg nyelvtani szempontból. (Spanyol-olasz szakos vagyok, tanultam portugàlul és franciàul is, tehát van tapasztalatom. Szerintem ami nem ajànlatos az teljesen egyszerre elkezdeni 2 újlatin nyelvet. De persze minden ember màs).

Igen tényleg sokkal könnyebb, egy másik újlatin nyelvet tanulni akkor, ha már tudsz egyet. Én először spanyolul tanultam meg, és utána olaszul. A spanyol nagyon sokat segített az olasz tanulásban, mert a nyelvtan nagyon hasonló pl. a melléknevek egyeztetése a főnévvel, a kötőmód használata. De a szókincs elsajátítása is könnyebb volt, mert sok szó hasonlít (pl. el tiempo - il tempo -idő) és van, ami teljesen ugyanaz (la primavera - tavasz). Viszont a hasonlóságok tudnak nehézségeket is okozni, mert vannak olyan szavak, amik ugyanúgy néznek ki, de teljesen mást jelentenek. pl. burro - spanyolul szamárt jelent, olaszul meg vajat. De ha ezekre figyelsz és helyesen tanulod meg, akkor szerintem sok segítséget nyújt a hasonlóság. Most franciát tanulok és ebben is segít, hogy a 3 nyelv hasonlít. A portugállal meg úgy vagyok, hogy ha látok egy szöveget, akkor kb. a 80-90%át megértem a másik 3 újlatin nyelv segítségével, de majd a portugált is szeretném megtanulni.