Aki magyar nyelvet tanul, amikor két betű más hangot jelöl?

Vannak kiejtési jelek, amikkel egyértelműen meg lehet adni, hogy hogyan kell ejteni egy szót, és ez minden nyelvre vonatkoztatható. Pl. a szép szó kiejtése a /s/ jellel indul, ami a "sz" hangot jelöli.

Egyébként melyik szóban ejtjük a magyarban a "sz"-t s+z-nek? Elég ritka, úgyhogy inkább azt jegyzi meg a nyelvtanuló, hogy ha sz-t lát, akkor /s/-t ejt, aztán majd megjegyzi azt a pár kivételt, amivel találkozik (és amik közül momentán egy se jut eszembe, pedig magyar az anyanyelvem, tehát olyan sok kivétel azért nem lehet).

"Egyébként melyik szóban ejtjük a magyarban a "sz"-t s+z-nek?"

A kérdező arra gondolt, hogy egy külföldi, pl. angol szótárban nincs olyan, hogy "sz", tehát ő a szép-et elvileg úgy akarná ejteni, hogy "sözép" (eS-Zé-öép).

"egy külföldi, pl. angol szótárban nincs olyan, hogy "sz", tehát ő a szép-et elvileg úgy akarná ejteni, hogy "sözép" (eS-Zé-öép)"

Miért? Az a magyar, aki németül tanul, azt, hogy schön úgy akarja ejteni, hogy söcöháön, vagy escéháön, vagy söcöhőn, vagy mi? Nem: tök hamar rájön, hogy az a három betű egyetlen hangot jelöl, és az a s, tehát a schön kiejtve sőn.