Kezdő japán. Naidesu=masen? Nakattadesu=masendeshita?
Abban vagyok bizonytalan, hogy a tagadó formák közül melyek a szinonimák?
Ne tekintsük szinonimának a kérdésemnél az egyszerű ragozásúakat az udvarias ragozásúakkal!
Felsorolom sejtéseimet, ugyanis a Daruma nyelvtankönyv bár kiváló, de a tagadó szerkezeteknél mindösszesen példálózik, azonban sajnos nincs táblázatos forma.
Azt kérném a haladóktól, hogy javítsák ki a sejtéseimet, ha van valahol hiba. Köszönöm előre is!
Kezdő lévén semmiféle extrába (álmelléknevek, tagadva felszólító, feltételes mód stb) nem mennék bele, csak az alapokba.
Szóval írom fejből, ha van hibám, segítene, ha javítanátok. Most nem írok példát, csak itt-ott. Tekintsünk most el a hangzóváltozásoktól (pl hogy a masu hogyan kapcsolódik, igecsoportonként).
A SZINONIMÁKKAL vagyok kifejezetten bizonytalan!
A sorrendem ez lesz:
JÁ = jelen állító
JT = jelen tagadó
MÁ = múlt állító
MT = múlt tagadó.
- UDVARIAS ragozás, igei:
JÁ masu
JT masen = nai desu
MÁ mashita
MT masendeshita = nakatta desu
- EGYSZERŰ ragozás, igei:
JÁ (szótári alak) (wakaru)
JT (szótári alak +) nai (wakaranai?)
MÁ (szótári alak +) ta (wakatta?)
MT (szótári alak +) nakatta (wakanatta?)
- UDVARIAS ragozás, NEM igei (névsz-i, mllknv-i) :
JÁ desu
JT dewa arimasen = ja arimasen = dewa nai desu = ja nai desu
MÁ deshita
MT dewa arimasen deshita = ja arimasen deshita = dewa nakatta desu = ja nakatta desu
- EGYSZERŰ ragozás, NEM igei (névsz-i, mllknv-i) :
JÁ da
JT ja nai
MÁ datta
MT ja nakatta
válasza:Másodszorra is elírtad... :)
Helyesen: WAKARANAKATTA.
Az alap a WAKARU. Mivel nem ~RU ige, ezért csak a végső ~U módosul, tehát WAKARU -> WAKARA(NAI)/WAKARA(NAKATTA).
A többi, úgy látom, helyes.
válasza:Én még nem hallottam arról, hogyha pl a "nai" után desu-t teszel, attól udvarias lesz.... Ha udvarias szeretnél lenni, akkor szerintem jobb, ha a masen-t választod. Tehát a dewa nai és a ja nai is inkább egyszerű....
De azért ne inkább nézz utána;)
válasza:Nos, igen, attól legfeljebb csak udvariasABB lesz.
Jó, ha megjegyzed, mert "szebb" így beszélni, de ettől még a hétköznapi/közvetlen társalgásban a szimpla rövid alakok a leggyakoribbak: wakaru, wakaranai, wakatta, wakaranakatta, illetve folyamatos alakban is wakatte(i)ru.
Végre itt vagyok megint, köszönöm a válaszokat. :) Ó! Érdekes a wakaru ige. :) Ezt nem tudtam, köszi a helyesbítést. :)
Meg vagyok lepve, hogy ezek szerint a többi helyes. :)
De azért, légyszi, többen is nézzétek végig, miket ollóztam össze, akik jól tudtok japánul, mert kezdő vagyok, és többnyire példákból, és több forrásból ollóztam össze, emiatt csodálkozom, hogy az összes jellemző variációt jól szedtem össze a 80%-os szerint, és még helyesen, is. :)
A másik válaszoló számára: a Daruma nyelvkönyv ugyanazt állítja, mint a 80%-os válaszoló: a desu-masu szerkezet ugyan a legudvariasabb ezek közül, de viszonylag a naidesu, és a nakattadesu is udvarias. :)
A nem udvarias tagadó alakok apropója adta az ihletet a kérdésem kiírására, megdöbbentem, hogy összesen négyféle, manapság is gyakran használt szinonimát fedeztem fel, adott esetekre egyenként; ez is helyes?:
JT dewa arimasen = ja arimasen = dewa nai desu = ja nai desu
MT dewa arimasen deshita = ja arimasen deshita = dewa nakatta desu = ja nakatta desu
válasza:Nyugi, azért lesznek ott még cifraságok az keigo kapcsán! Teineigo, sonkeigo, kenjougo, bikago - ún. tiszteletiségi és szerénységi alakok, rendhagyó ragozások, s a többi...
De szerintem ezzel egyelőre ne fáraszd magad!
Köszi a választ. :) Tudom, hogy lesz ettől bonyolultabb is. ;) Ezért fontos tudnom, hogy legalább az abszolút alapokban mit hibáztam, mit nem. :)
Egyébként a JA és a DEWA mindig szinonimák? Pl a táblázatom végén:
- EGYSZERŰ ragozás, NEM igei (névsz-i, mllknv-i) :
JÁ da
JT ja nai = DEWA nai (?)
MÁ datta
MT ja nakatta = DEWA nakatta (?)
válasza:Igen, a JA tulajdonképpen nem más, mint a DEWA módosult alakja. Feltételezem, az egyszerűbb kiejtés miatt torzulhatott el, rövidülhetett meg (kb. mint a magyarban a "nemt'om" vagy az "asz'ongya").
Valószínűleg ez az oka annak is, hogy a DEWA(NAI) alakot inkább írásban, a JA(NAI) alakot pedig inkább szóban használják. De persze ez nincs kőbe vésve!
Majd később tanulod, hogy létezik olyan állító alak is, hogy DE ARU. Az ARU ige tagadóalakja pedig a NAI.
válasza:Az előző hozzászólásomból lemaradt, hogy tudomásom szerint maga a DESU is egy hasonló összevont/lerövidült alak, ami a DE ARIMASU (DE ARU) és/vagy a DE GOZAIMASU (DE GOZARU) alakból formálódott.
Továbbá, ne zavarjon meg, de idősebbek beszédében alkalmanként megfigyelheted, hogy a DA helyett a JA-t használják, mint mondatvégi állító alakot.
Pl.: Washi 'a ryoushi ja (Halász vagyok).
Köszönöm! :) Hú, ezt jó, hogy említed: JA=DA az idősek beszédében. (Gondolom a tokiói akcentusnál maradva, ugye?)
Épp az lett volna a kövi kérdésem, hogy miért hallok animékben FIATALOK beszédében olykor "ja nai" helyett szimplán "ja"-t? Szóval kicsit most megzavarodtam ebben... Van, hogy fiatalok beszédében is ja=da? Vagy csak arról van szó, hogy a fiatalok gyakran még a "ja nai"-t is "ja"-ra rövidítik?
Az utóbbit sejtem, már csak azért is, mert a magyar fordításokban tagadás olvasható ilyenkor.
Egyébként kezdek tudatosodni arra az animékből, hogy a japán élőbeszédben rendkívül változatosak az elhagyások, rövidítések. A "WA" gyakran elmarad, sőt, mikor udvarias módban, mikor egyszerű ragozással beszélnek, szóval mikor DA (YO), mikor desu, még bemutatkozásnál is a felek összevissza alkalmazzák az udvarias ill egyszerű alakot, és ki épp elhagyja, amit el lehet, ki meg végigmondja stb.:
Pl.
- Watashi wa XY. Yoroshiku onegaishimasu!
- Hajimemashite! ZW desu. Kochira koso. Yoroshiku!
Ez utóbbi párbeszédben aztán tényleg ami variáció fellelhető, talán mind meg is van, nem? Szóval nem egységes jellegű a japán hétköznapi beszéd, ezt még szoknom kell.
A bemutatkozó személy kimondta itt az amúgy felesleges "watashi"-t, míg elhagyja a desu-t, a kövi mondatában meg kifejezetten udvariasan "onegaishimasu"-zik.
A másik pedig egyszerűsít, nincs watashi, á, az illő "hajimemashite"-t elzengi, aztán, desu-zik a neve bemondása után, majd átvált relatíve terjengősre, végül meg elhagyja az udvarias "onegaishimaszu"-t, holott épp ú volt, aki desu-zott, míg a másik személy meg elhagyta- a desu-t.
Olyat is hallok animékben, hogy szinte egymást követő mondatokban mikor udvarias a raghozása, mikor szimpla:
"- Hmmm... oishi deszu! Na, ikuzo!"
Kicsit nehéz hozzászoknom még ehhez, mivel ezek szerint több variációs lehetőség is van nyelvtanilag, és nyilván vannak verziók, melyek nem japánosak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!