Melyik egyetemet válasszam? (Japán szak)

Szia, már volt ilyen kérdés, itt szerintem elég részletesen leírtuk ( a Károlis tőle, van):

https://www.gyakorikerdesek.hu/kozoktatas-tanfolyamok__magya..

Hali Károlis vagyok.

Azt javaslom nagyon erősen gondold át ezt az egészet, hogy mit akarsz elérni vele. Nem egy egyszerű helyzet.

-BGE:

BGE-n nincsen bölcsész szak, mint amire gondolsz a Károliról és az ELTE-ről. Ha ezt választod akkor egy általánosságban is erős diplomát kapsz, amivel mehetsz multi cégekhez, közben pedig szórakozásból fejlesztheted a japán tudásodat az ott lévő japános órákon. Ez teljesen más mint a Károli meg az ELTE, ahol a főszakod a nyelv. Vagy nyelvész kutató leszel (esetleg irodalmár, történész stb.), vagy japán cégnél tolmács, esetleg diplomata a távoli jövőben.

A BGE-n szabadon választható tárgyként lehet felvenni japán nyelvet (nyelvórákat), és egyes tantárgyak párhuzamosan indulnak több különböző nyelven, amiből választhatod, hogy a japán nyelven tartott gazdasági előadásra jársz, ami nagyon sokat fejleszt. Ebből a szempontból nagyon jó a BGE, mert a Károlin és az ELTE-n csak magyarul beszélgetnek a japán nyelvről, meg 1-1 óra van ahol anyanyelvi tanár gyakoroltatja a japán beszédet a diákokkal. Olyan, hogy japán nyelven tanulj valami konkrét dologról az egyáltalán nincsen a Károlin (biztos vagyok benne, hogy az ELTE-n sincsen). Ezzel szemben sajnos a sima nyelvi óráik végig viszonylag alacsony szinten maradnak.

Extra szempont lehet, hogy könnyebb kicsit megszerezni olyan ösztöndíjat, amivel 1 évet Japánban tanulhatsz, mint az ELTE-n vagy Károlin.

Mindenképp ezt válaszd, ha nem akarsz elköteleződni egy életre a japán mellett, csak a tudásod akarod bővíteni.

-Károli, ELTE

nyelvi elvárások:

N3 az a nagyjából elvárt szint egyetem végére, elég alacsonyak az elvárások, és azt is csak a kis része tudja teljesíteni a szaknak (mégis átengedik őket). Ha te azt mondod, hogy N3-mal jelentkeznél, az egyben azt is jelentené, hogy három éven át úgy kell a nyelvi órákra járnod, hogy az órák szintje az messze a te szinted alatt van. Ha folytatod ezt a tempót az egyetemen is, akkor 1. vagy 2. év végére N2 akár N2 fölött is lehetsz, ami pedig már a végzett mester szakosok közül is kifejezetten csak a jobbak nyelvi szintje (5 év egyetemre járás után ugye...). A különbség az órák szintje és a te szinted között nem csökkenne, hanem pont hogy nőne. 3 vagy 5 évnyi fölösleges órára járás, amikor ilyen sok tantárgyról van szó, kb. az összes egyetemi tárgy feléről, az azért elég nagy elkötelezettséget kíván csak egy diploma papírért.

Az elvárások nagyjából ugyanazok a Károlin és az ELTE-n is, szóval ez attól függetlenül így lenne, hogy melyik egyetemre mész.

Mit tudsz nyerni az egészből?

Nyelv: A nyelvi órákon attól még valamennyi tapasztalatot szereznél, még ha a nyelvtanod nem is fog fejlődni sokat, a kifejezőképességed igen, mivel beszélgetni fogsz az anyanyelvi japán tanárokkal. Fogalmazások írása stb. A japán nyelvészet tanulása is segít abban, hogy jobban értsd a nyelvet.

Szoktak venni N2-N1es tankönyvet második-harmadik évben, amit igazából senki nem vesz komolyan mert túl gyors a tempó az átlag diákoknak, de ha te magad komolyan akarod venni akkor azokon simán fejlődhetsz. Ezek az órák sajnos csak annyik (mind nyelvtan, mind olvasás-szókincs fejlesztésnél), hogy együtt felolvassátok hangosan a tankönyvet, szóval semmi extrát nem nyújt az autodidakta tanuláshoz képest, csak iránymutatás, hogy merre kéne haladnod N3 felett. Mivel nagy számonkérés se lesz (a heti kanji teszteken kívül), ezért csak az önszorgalmad diktálja a tempót. A leghasznosabb része ezeknek az órákank, hogy kérdezhetsz óra után a tanártól, ha valamit nem értesz, amit próbáltál megtanulni.

Tudományok: Sok témakör van (az egész szak felét ez teszi ki), ami nem a nyelvet fejleszti, hanem a Japánról, mint országról való tudást. Történelem, irodalom, nyelvészet, gazdaság, politika stb. Kicsit olyan, mintha nemzetközi tanulmányok szaknak egy japánra fókuszált verziója lenne. Ha ezek valamelyikéből kiemelkedően teljesítesz a nyelv mellett, és érdekel, akkor lehetséges egyetemi tanári/ professzori munka karrier célkitűzésként.

Ösztöndíj: Ha jól teljesítesz sok lehetőség van 1 éves kint tanulásra. Kint pedig arra is van lehetőséged, hogy ha ott is jól teljesítettél, hogy később visszamenj ugyanúgy ösztöndíjjal, kint továbbtanulni. Ezek a hosszútávú lehetőségek jóval nehezebben elérhetőek, ha nem Japán szakos az ember, mint pl BGE-n. Ott viszont pont hogy az 1 éves ösztöndíjhoz nem kell annyira kiemelkedőnek lenni.

Károli vs. ELTE:

Nem tudom... annyira nem számít, mert a tananyag nagyjából ugyanaz. A buktatói az oktatásnak is nagyjából ugyanaz. Úgy tartják kicsit több tanár van a Károlin aki nagyon jól beszél Japánul, én is ezért jöttem ide, de alapvetően nem tesz hatalmas különbséget. A legtöbb rajtad fog múlni, nem az egyetemen.

Én károlis vagyok, japán szakos. Amit egy év alatt leszűrtem, hogy a károlit azért szeretik jobban mert ott lehet specializációt választani (fordítói, média, irodalom, töri..), ott klasszikus japán nyelvet nem tanitanak,míg az eltén igen és inkább a kutatásra megy rá. Különbség még hogy a károli hangulata családias, nagyon jó a közösség. A btk rész úgymond a japán szakosokkal van tele, most is mikor az aulában vártam egy tábla tele volt írva kanjikkal és japán cuccokkal. Meg ha mondjuk kint vagy a suli előtt, és valami feltűnő idiótaság történik, mindenkinek a reakciója ennyi "ah, csak a japán szakosok" Meg hallottam olyat, hogy más szakosoknak is a japánosokról mesélnek dolgokat a tanárok.

Ha addigra n4-n3 szintre megtanulsz japánul, mehetsz a haladó csoportba, szóval nem kell előröl kezdened. Ha a japánnal akarsz foglalkozni, akkor mindenképp a károlit ajánlom. :) Én elsőre az eltét jelöltem meg, de lecsúsztam pár ponttal, és most már hálát is adok érte :D

Már elnézést, de szerintem a Károli egyáltalán nem jobb az ELTE-nél! Nálunk kell régi japán nyelvet is tanulni, illetve előadásokat tartani (amit speciel egyáltalán nem szeretek sok ember előtt). Ráadásul nálunk még a nyelvórákat is szigorúbban veszik. Érdemes összehasonlítani a két egyetem mintatervét... A Károlin alapban több a tölteléktárgy az első évben. Ja, és ott kötelező a japán mellett a kínai is az első és a második félévben.

De abban egyetértünk, hogy a nyelvoktatást és a mintatervet nem ártana felnőtt emberhez méltóan a 21. század elvárásaihoz kialakítani, mert sokan meg szeretnénk tanulni ezt a nyelvet japán szakosként, nem csak a többi szakmai tárgyat!

Ha el akarsz majd helyezkedni egy jobb pozícióban, akkor én a te helyedben nemzetközi tanulmányok szakra mennék tanulni (BGF-en van ilyen szak, és lehet japánt tanulni), valamint a nyelvtudás mellé, egy jobb diplomát is kapsz.

Mint japán szakos mondom, hogy a legtöbb évfolyamtársamnak semmi elképzelésük sincsen arról, hogy mit hoz majd a jövő (a munkavilága kapcsán). Nyilván egy mérnök, informatikus, kémikus előbb kap állást, mint egy japán szakos bölcsész. De szerintem ezzel mindenki tisztában van.

Ez a szak elsősorban azoknak jó, akik tanultak már japánul, vagy éltek már több évet Japánban, és viszonylag jól beszélik a nyelvet, így fordító specializációt vesznek fel. Japán-kínai tolmácsra nagy az igény.

Viszont itt is megjegyezném, hogy Magyarországon a japán szak NEM tanárképes, tehát ha megvan az MA diplomád, akkor sem mehetsz vele sem általános, sem középiskolába tanítani, mert nem ad tanári diplomát! (elvileg az ELTE-n van lehetőség erre specializálódni, de nekem az még odébb van) Szóval nagyon meg kell gondolni, hogy hova jelentkezel, mert életed egyik legnagyobb döntését hozod meg vele. A döntés pedig csak a tiéd, ebbe senki sem szólhat bele.

Egyébként régen még a TKBF-en is lehetett japán szakra jelentkezni (mint specializáció), de 2015-től sajnos nem indítanak ilyet köszönhetően az akadémiának... Pedig a TKBF nagyon jó hely, nagyon sokszor megfordultam ott, családias a légkör, kedvesek, udvariasak a tanárok. Kár a TKBF-ért...

#9-es

Nyilván a legtöbb ember csak az egyik oldalba lát bele, mert kevés olyan balfék lehet aki több egyetemen egyszerre végezné ugyanazt a szakot :D Pont emiatt nem értem, hogy ha már össze akarod hasonlítani a két helyet, mért pont olyan dolgokat hoztál fel összehasonlításként amikbe egyáltalán nincsen belelátásod.

A Károlin is gyakran kell előadni a japán nyelvi órák keretében. Az órák szigorúságát pedig aztán véletlenül se lehet összehasonlítani csak így légből kapva, ha nem ült mindkét helyen az ember.

A mintaterv összehasonlítása már jó pár fokkal értelmesebb kísérlet, de nem végeztél alapos munkát.

Az ELTE-n 13 a Károlin pedig 17 töltelék tárgy van (specializációt nem néztem), ami nem akkora hatalmas különbség.

Az, ami igazán árnyalja ezt a helyzetet az az, hogy az ELTÉn 3-4 kreditet érnek ezek a tantárgyak, míg a Károlin csak 2-3at. Tehát a Károlin ugyanannyi kreditért több tantárgyat kell elvégezned. Nem a nyelvórák mennyiségének a rovására megy a dolog (legalább is az ELTÉhez mérve), hanem az egész egyetem alatt több tárgyra kell beülnöd. Ugyanerre még egy hatalmas lapáttal rátesz, hogy a Károlin a kezdő nyelvtanulók (tanulók 90%-a) első évi nyelvórái 0 az az NULLA kreditet adnak. Pár helyen több kreditet ad az ismereti órákra a Károli, de ez még mindig nem hozza ki egálra az első évi nyelvórák különbségét, főleg nem a tölteléktárgyakét. Ezeket mind szabadon választható órákkal kell pótolni, amik túlnyomórészt Japán nyelv vagy ismereti tárgyak.

Az ókori japán nyelv a Károlin csak mesteren jön elő. Hogy egy évnyi Japán tanulás után van e értelme klasszikus nyelvet tanulni az egy érdekes kérdés... Szerintem a Károlin túl későn csinálják (főleg mert jól jön a szakdoga írásnál), az ELTE-n pedig túl hamar, de ez már csak az én véleményem. A többire próbáltam objektíven reagálni.