Mennyire nehéz a koreai nyelv? Igaz, hogy egyes dolgokban hasonlít a magyarra?

Halvány ismeretem van csupán a koreai nyelvről, de amíg nem érkezik ide egy koreaiból haladó, pár szó részemről: nyelvtanilag állítólag nagy átfedésben van a japánnal, és durván 25% átfedésben a magyarral (akár a japán).

Azonban míg a japán akcentusok sokban emlékeztetnek a magyarra (és az olaszra, bár a magyar hangrend jóval változatosabb, mint a japáné), addig a koreai az én fülemnek a kínai nyelvek hangzása, valamint a japán hangzás közé esik, talán a kínaiakhoz közelebb egy kicsivel.

A koreai nyelv akcentusainak van néhány olyan sajátsága, amelyek miatt mind a koreaiak számára elég nehéz a legtöbb más nyelv kiejtését érthetően imitálniuk, mind pedig különféle nyelvűek által helyesen ejteni koreai szavakat.

Ugyanis a koreai nyelv nem különböztet meg zöngés-zöngétlen mássalhangzó párokat, mint a legtöbb más nyelv (pl a T-D nálunk zöngétlen-zöngés párok).

Azonban használ a koreai nyelv olyan mássalhangzó csoportokat, melyek vonatkozásában viszonylag egyedülálló:

normál, kemény és aspirált (hehezett) párokat.

Ezen felül tele van azonos alakú szavakkal, ami tovább nehezíti a megértést és a helyes ejtést.

A probléma az, hogy hiába tűnik egyszerűnek a koreai akcentusok esetén a kiejtés, mégis szavakat téveszt az idegen nyelvű, koreaiul beszélő kezdő, a koreai ajkúak ezt tapasztalják.

Pl három különböző hangsor a

TAL, THAL, TTAL,

és ezek egyenként is bírhatnak több, különböző jelentéssel.

Ehhez képest mind a kb 10-20 jeelntést teljesen azonosnak hallja és ejti a magyar. De pl az angol is, mivel az angolok bizonyos msslh-kat csak aspiráltan ejtenek (bár ez akcentustól függ), másokat meg normál ejtésben hallatnak. Mi, magyarok meg pont, hogy nem ejtünk aspiráltakat általában, ha meg néha mégis, azt nem tekintjük jelentésmegkülönböztető szerepel bírónak. Pl nálunk a "tányér" szó T-je normál T-vel ejtett, esetleg néha aspirált, a lényeg, hogy egyféle T-t értelmez a magyar.

A korai nyelcvtant a japánhoz hasnlóan közepesen nehéznek írják le, én japánt tanulok.

A koreai írás rém egyszerűnek hat, bár mivel minimalista, ezért eleinte összefolyik az ember szeme előtt. Mindenesetre néhány óra alatt megtanulható - persze kiejteni pár évig nem fogod jól tudni, még ha azt is hiszed, ezért feltétlen kell koreai anyanyelvű ember a tanulásához, de minimum egy koreai nyelvtanár.

(Evvel szemben a japán írás a világon a legnehezebbek közé tartozik mind mennyiségileg, mind minőségileg.)

Azt elfelejtettem az előbb említeni, hogy a magyarban mindenesetre ha aspirált msshl- nem is jellemző, kemény viszont igen, mégpedig amikor duplázunk, általában az hasonlóan hangzik, mint a koreaiban, de ez inkább csak zárhangoknál (pl T/D, K/G) jellemző.

Csakhogy: mi magyarok ugyebár nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy kemény mássalhangzót ejtsünk szó elején, míg a koreai nyelvben ez is használatos (TTAL). Kb mintha dupla TT hangot kellene ejtened a "tányér" szó elején.

Előző, bár hunoknak tartják önmagukat a koreai kutatók (vörös hunoknak), de ebből nem következik egyenesen, hogy a kiejtés, a nyelvtan stb az évezredek alatt ne torzulhatott volna valamelyik nép részéről! (A koreaié jelentősen torzult, a magyaré alig.)

Olvasd végig a te előtted levő két hozzászólásomat, javaslom.