Ti maradnátok, ha a helyemben lennétek?

Majdnem másfél évig tanultam egy nagyon jó tanártól nyelviskolában. Ő elment, helyette kaptunk egy anyanyelvit, de nagyon csalódott vagyok. Az előző tanár folyton hozott példamondatokat, ismételtetett velünk, játékokat talált ki, különböző tankönyvekből hozott érdekes feladatokat, a kultúráról beszélgetett velünk, lelkesen és sikerrel próbálta ki rajtunk a legújabb oktatási módszereket stb.

Ezzel szemben az új tanárnak mintha nem is lenne pedagógiai képesítése. Csupán egyetlen tankönyvben haladunk betűről betűre, és nem csak rendkívül unalmas, de rengeteg mindenre kell rákérdeznünk, mert neki nem egyértelmű, hogy talán el kéne magyaráznia az új nyelvtant, mielőtt gyakoroltatja. Nincsenek dolgozatok, nincs ismétlés, semmi szigorúság, sokszor elhülyéskedik egy csomó időt azzal, hogy milyen vicces a magyar nyelv és hadd ne soroljam még. Eddig szinte kikapcsolódás volt a nyelvóra, most meg szenvedés.

A pozitívum az, hogy valamicskét mégis csak tanulok szervezetten, egymásra építve az anyagot, és legalább foglalkozom a nyelvvel. Nekem ez nem csak hobbi: egyetemre gyűjtök pénzt, mert tolmács szeretnék lenni, de még évekbe telik, mire eljutok oda. Magamat ismerve, ha nem járok suliba, elúszom az egésszel.

Szerintetek mit tegyek? Ha át is megyek mások suliba, semmi garancia arra, hogy ott jobb tanárom lesz. A magántanárok nagyon drágák ebből a nyelvből.

Bocsi, ha hosszú lett elszomorodtam. :/