Mi a véleményetek az arab nyelvről?

Én héberül beszélek.

Nekem tetszik a nyelv ,jó kultúra,jó emberek ,minden okés e térbe.

Nekem hangzásilag nem tetszik, bár ez magánvélemény.

Viszont ha nem a hobbi-szint érdekel, hanem tényleg akarsz vele valamit kezdeni, akkor készülj fel a következőkre:

- Dög nehéz nyelv! B2-es (azaz középfokú) szintre több mint 2000 munkaóra kell (összehasonlításként ez angolnál kb 500, németnél 800 körül van), és ugye a B2-es szint csak a mindennapi boldoguláshoz elég. Teljesen más logikát követ, mint az indoeurópai nyelvek, vagy a magyar, ami ugye nem is lenne probléma, de az arabban olyan durván sok a kivétel, hogy ember legyen a talpán aki azt megtanulja. Ugye az arabban például az ige, vagy akár a főnév töve nem más, mint a szóban lévő mássalhangzók. Így vannak sémák, hogy milyen és mennyi magánhangzót kell beilleszteni valahová ahhoz, hogy te megkapd mondjuk az ige E/1-es alakját, vagy a főnév többesszámát.

Például: kataba - olvasni --> igető: ktb --> én olvasok: aktubu

Igéknél még annyira azért nem vészes (bár az összes igeidőben máshogy néz ki az egész ige, szóval 1 igénél kb 7-8 külön alakot meg kell tanulni), de főneveknél 12-féle módon lehet többesszámot képezni, és mindegyik főnév valamelyik csoportba tartozik a 12-ből. Szóval ha nem tanulod meg a főnévvel együtt a többesszámát is, akkor el vagy veszve, mert kezdőként nemigazán tudod, hogy hogyan is kéne képezni, sőt, még szerintem B2-n sem tudja az átlag diák, hogy egy ismeretlen főnévnek mi lehet a többesszáma.

Példa:

Nahr - folyó --> Anhaar - folyók

Dawla - ország --> Duwal - országok

Dars - lecke --> Duruus - leckék

Ketaab - könyv --> Kutub - könyvek

stb.

- Rengeteg a helyi változat és a dialektus. Hiába tanulja meg valaki az irodalmi arabot, sehol nem használják azt, mindenhol dialektusban beszélnek, amik olyan szinten eltérőek egymástól, hogy sokszor egymást sem értik meg. Egy libanoni arab például nem ért meg egy marokkóit vagy algériait. Az irodalmi arabot ugyan tanulják az iskolában, de dialektusoktól függően annak a kiejtése is országonként eltérő, és a mindennapi beszédben senki sem ezt használja. Ha mindenképpen az arab mellett kötelezted el magad, akkor valamelyik dialektussal minimum erős hobbi-szinten foglalkozni kell. Azt mondják, hogy az egyiptomit érdemes, mert azt értik meg a legtöbben. Igen, de azt is CSAK Egyiptomban, mert Egyiptom a legnépesebb arab állam. Vannak nagy dialektuscsoportok (Maghrebi arab, Levantei arab, Öböl-menti arab, stb.), és azokon belül még kisebb dialektusok, helyi változatok (jordániai arab, iraki arab, egyiptomi arab, és így tovább). Például az a szó, hogy "van":

Iraki: aku

Levantei: fih

Maghrebi: kayen

Ezek mind az irodalmi arabból jönnek, mert a "van" igének több változata is volt, és egyik dialektus az egyiket, másik a másikat vette át.

- Az írás. Bár az arab ábécét nem olyan nagy ördöngősség megtanulni, de ha nem vagy a nyelvből magas szinten, nem fogod tudni HELYESEN elolvasni az adott szöveget, és helyesen kiejteni, mert a magánhangzókat nem jelölik, és egyes magánhangzókat sem úgy ejtenek ki, mint ahogy az a latin ábécés átírásban látható. Az íráshoz kapcsolódik még az is, hogy a dialektusok nem rendelkeznek saját írásbeliséggel. Így például a különböző dialektusokat tanító nyelvkönyvek is a latin átírást használják, mert a dialektusokat nem tudják leírni arab ábécével, mert tartalmaznak olyan betűket, betűkombinációkat, amik az arab ábécében és ezáltal a sztenderd (irodalmi) arabban nem léteznek.