Ezt le tudná vki fordítani magyarra?

Leírom a google fordítását... VIGYÁZZ MERT NEM PONTOS. Annyi munkád van hogy magyarosabbra átírod és átnézed

A szavak csak szavak, sima és egyszerű. Tudnom kellett volna jobban, mint hogy ideges, mert ő volt vicceltem. Annak ellenére, hogy ő nem úgy tűnik, hogy szimulál, hogy ő volt vicc ... ugye?

Gyerünk Teresa, koncentrálj! Már ismert a srác két éve, és ő biztosan azt mondta, hogy rosszabb! Már nem kell komolyan venni, és te is tudod. Csak egy joker. Ott hátul, ő csak játszik egy karaktert.

Lélegezz Teresa. Szemét az úton.

"Jól vagy, Lisszabon?"

"Igen, jól vagyok," Hazudtam.

"Nem úgy tűnik, rendben van," azt mondja.

"Mit jelent ez?" Kérdezem ártatlanul.

"Te is szörnyen nyugodt. Még azt is terjedhet odáig, hogy mondja, kényelmetlen."

Nem hiszem, hogy kényelmetlen a helyes szó.

"Nem vagyok kellemetlen"

"De te nem kényelmes sem," azt mondja majd a műszak a székében, rám nézett, hanem az út előttünk. "Valami van a fejedben."

Ugyan már Jane! Ne húzza ki, hogy a mentalista szar rajtam, én pillanatok alatt. His frown teszi azt gondoltam, hogy talán egy kicsit durva. "Jól vagyok, mondom halkan, de úgy tűnik, nem veszem be.

"Mondtam már, hogy mekkora egy rossz hazug vagy te," mosolyog ", mert teljesen vagy."

"Ok, bölcs ember. Ön szerint mi vagyok hazudik?"

"Az érzés"

Én erősen sóhaj. Elvesztettem számolni, hogy hány alkalommal is említette az "érzés", mivel Sam meghalt. Az a tény, hogy nem akarom megosztani, amit érzek, vagy nem érzi, hogy Jane nem jelenti azt, valójában nem éreztem, tudod? De most biztos vagyok benne, nem akar róla beszélni ", hogy" érzés.

"Jane tud csak hagyja abba, hogy" Én panaszkodni. : "Már beszéltünk erről, mielőtt ..."

"Én nem beszélek, Sam," mondja. "Tudom, mondta volna valamit, hogy kényelmetlenül érzi magát."

"Mindig mond valamit, hogy kényelmetlenül érzem magam, én suttogás.

"I do?" szórakoztatta kérdezte: "Mikor?"

"Minden alkalommal," Én azt felelték, "még mindig nem tudom, mi a lényeg."

"Vissza oda, amikor mi voltunk beszélt, hogy az orvos."

Mintha nem tudta.

"Nem tudom, mit beszélsz, én hazugság ismét, ezúttal azt hiszem, ő észrevette, mert ő mosolyog rám. Istent kérem, ne akard, hogy elpirult. Kérem.

"You're elpirult."

Köszönöm.

"Mert tudod, hogy igazam van," mondja. "I did, hogy kényelmetlenül érzi magát, nem igaz?"

"Nem"

"Igen, igen, bevallom."

: "Stop it."

"Miért van az, mindig olyan nehéz beismerni, hogy az érzéseidet, semmi baj, hogy őszinte."

Igaza van. Utálom, ha igaza van, a fenébe is.

"Rendben! Akarod tudni az igazságot?" I snap "akkor nem érzem magam kényelmetlenül, amikor azt mondtad, hogy szeretsz, ok. Bár tudtam, hogy nem igaz, csak a tárgyaláson akarod mondani, hogy éreztem magam fajta ... ideges. Most boldog vagy?"

Mosolyog. Megint azzal a hülye, de nagyon szép, mosoly az övé.

"Igen, valóban boldog vagyok, ő bámul rám. A leghosszabb stare valaha kaptam. Ha én éreztem kényelmetlenül érzem magam most, mielőtt kétszer annyit. "És én nem hazudik, az úton."

"Mi?" Ránézek és én esküszöm, hogy Isten ő elpirult. Jane elpirult? Hát ez valami nem látunk minden nap.

"Én soha nem hazudni az érzéseimet," mondja. "Tudom, hogy csak egy kis teljesítményű, de azt is nagy lehetőséget arra, hogy mit érzek veled."

"Hogy lehet, hogy soha nem mondott semmit?"

"Én megpróbáltam, de te voltál az, aki nem akar hallani."

"Ó, várj egy percet! Fogalmam sem volt, mit éreztél, rólam, én felesel. "Az a tény, hogy nem akar beszélni velem, nem jelenti azt, nem akartam, hogy ... hallani tőled:" Én befejezni lassabban. Úgy tűnik, hogy szürreális, amelyek ezt a beszélgetést vele, itt és nem valahol máshol.

"Most már tudod, mondja végül, fordult a tekintete az ablakon.

"Hát ..." I Breathe "Nem tudom, hogyan kell reagálni, hogy"

Mosolyog újra, megértően "nem kell mondani semmit, Lisszabon. Értem."

"Nem, nem hiszem, te, én harc azonnali visszafizetését sajnálva valaha nyitó számat, és én pedig a fejem, hogy az út újra hallgatott.

"Miért olyan nehéz neked mondanom?"

: "Jane ..."

"Már mondtam, szeretlek, ha úgy érzi, ugyanazt az csak természetes, ezt mondanod vissza, mondta bámul rám megint", mert ha nem akarod mondani, hogy ez azt jelenti, hogy csak nem érzik ugyanazt a : "

"Ez nem igaz. Ne tegye szavakat a számba," I snap vissza.

"Szóval te is ezt érzem?"

"Jane lenne szíves ..."

"Tudod, hogy én nem fog megállni addig, amíg azt mondod, igen."

"Miért vagy ilyen fáj a csacsi?"

"Mert tudod, hogy kicsoda vagyok," mosolyog rám.

"Akkor miért ad nekem ilyen nehezen?" Én illetve segíti.

"A becsületesség a legjobb politika, te is tudod. Maga egy zsaru, ez a dolgod, hogy őszinte legyek," mondta, "és most, ön nem őszinte."

"Akarsz őszinteség?" ő bólint. "Remek. Maga egy rohadt fáj a csacsi, és néha azt kívánom, bárcsak tudna csak csettint te az én fegyverem. Utálom ha folyton azt kérdezi kérdések, mint egy öt éves fiú, utálom, ha szórakozz velem, és én teljesen Utálom, ha játszani azokat az ostoba elme trükköket rám. ... De hát akkor azt hiszem az összes szeretem benned és ez csak egyre nehezebb és nehezebb, hogy gyűlöl téged napról-napra, és most. " Veszek egy mély levegőt: "Most éppen nem. Én nem utállak, mert szeretlek az egyetlen dolog, amit tehetek. Most boldog vagy?"

"Lásd, Lisszabonban? Nem volt olyan nehéz", mondja természetesen "most már nem lesz nehéz neked mondani, hogy minden nap."

"Én nem fogok mondani, szeretlek mindennapi."

"Miért ne?" Azt kérdezi: "Én egy nagyon szeretetre méltó ember."

"Látod, hogyan lehet elpusztítani egy nagyon varázslatos és romantikus utazás a szavaiddal?" I vicc.

Mosolyog megint, ezúttal ő veszi az én szabad kezet az ő és megcsókolja a tenyerét.

"Igen, ez az, amiért te szeretsz engem."