You remember me? Helyes?

Fent mondatban az szerintem még csak nem is egyenes szórend, egyszerűen lehagyta a kérdőszót. Szlengben ez előfordul.

Why don't you fight, you chicken? (are you (a) chicken? <- lehagyta are-t)

You coming? (Are you coming? = Jössz?)

De egyébként lehet egyszerűen kijelentő mondat végére kérdőjelet tenni. Más ilyenkor a használata/jelentése kicsit, hiszen tulajdonképpen kijelentést teszel, aztán hozzáraksz egy kérdő hangsúlyt, hogy valóban úgy van-e?

Do you love me? = Szeretsz te engem? Szeretsz-e engem?

You love me? = Te szeretsz engem? Te tényleg szeretsz engem?

Tehát mondjuk használhatod a fenti kérdő mondatot , amikor az illető most adta jelét, hogy ismer téged.

Tehát már nem kérdezed igazán, hogy akkor most ismer-e vagy nem, de meglepőnek találod, hogy ismer.

pl:

Hi Joe.

You remember me?

Of course. I saw you at the club earlier.

Szia Joe.

Te emlékszel rám?

Persze. Láttalak a klubban korábban.

Hi, who are you?

Don't you remember me?

No. Should I?

Szia, te ki vagy?

Hát nem emlékszel rám?

Nem. Kéne?

Összességében;

ne írd angol órán hogy:

Joe likes to play the piano.

Joe likes to play the piano?

Joe szeret zongorázni.

Mi van? Joe szeret zongorázni? Komolyan?

hanem:

Joe likes to play the piano.

Does Joe like to play the piano?

Joe doesn't like to play the piano.

Joe szeret zongorázni.

Szeret Joe zongorázni?

Nem, Joe nem szeret zongorázni.

(Leegyszerűsítve azt is mondhatnám, hogy a rendes fordított szórend az eldöntendő kérdés, az egyenes csak megerősítendő kérdés.

Ahogy fent láttuk, ez valamennyire a magyarban is megvan:

Szeret Joe zongorázni?

-> ez pl. mindig eldöntendő (válasz: igen vagy nem)

míg a

Joe szeret zongorázni?

a magyarban lehet szinténmegint csak eldöntendő, de lehet megerősítendő is (igen, tényleg úgy van/nem, csak viccelek), mint fent.)