Franciában minden esetben használatos a liaison, vagy csak folytonos mondatokban/mondatrészekben?





Nagyon sok olyan eset van, amikor nincs liaison.
Az "et" (és) kötőszó -t betűje után pl. soha nincs. Általában akkor sem, ha csak egy síma betű (mint a példádban) következik a szavak után. (De erre azért van néhány kivétel.)
Legfrappánsabb a -h muet és a -h aspiré-val kezdődő szavak esete, ahol nagy hiba a liezont kimondani, ha nem oda való.
Pl. Nem "lez-hongrois vagy lez-aricots (les Hongrois et les haricots, egyes számban "le hongrois et le haricot) hanem lé ongroá et lé ariko.), de "l'harmonie, les harmonies" (lézármoni).
Itt elég jól elmagyarázzák:
A magánhangzókkal kezdődő személynevek előtt sem szokták a liaisont használni, de ez előfordul, és nem tudom rá a pontos, idevágó szabályt. Hallottam már úgy is, hogy "c'est le livre de Eva", de úgy is, hogy "c'est l'opinion d'Anne. Szerintem maguk a franciák is önkényesen (vagy önkénytelenül? :D) keverik...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!