Az angolban mikor melyik "is"-t kell használni?!

as well-t én ritkán használom

too: mondat végére, előtte vessző kell (a too melléknév előtt túl-t is jelent pl: too high túl magas)

de remélem ez többet segít :)

[link]

Előbb az either-re vonnám fel a figyelmed, hogy az nem "is", hanem "vagy", és az or-ral együtt áll.

Tagadásnál pedig nem either van hanem neither!

Erről jó összegfoglaló:

[link]

A többiről annyit, hogy szinonimák, mint ahogy magyarban is van "is", "szintén", "ugyan úgy" stb, lehet cifrázni. Az as well pont ennek a megfelelője, tehát, hogy "ugyan úgy".

Pl:

Én is elmegyek a moziba.

I'm going to the cinema too.

Én ugyan úgy elmegyek a moziba (mint te).

I'm going to the cinema as well.

Azért írtam tükörfordításba, hogy megértsd. A kettő természetesen ugyan azt jelenti (is), és mindig a mondat végére rakjuk őket.

Az also kicsit bonyolultabb, de az is "is"-t jelent. Viszont ez az előbbiekkel szemben nem a mondat végén, hanem mindig az alany és az ige között van. Viszont ha létigés a mondatod, akkor a létige megelőzi az also-t:

I am also going to the cinema.

Mivel létigés a mondat, ezért a létigét követi az also.

Viszont ha nincs létige, akkor simán az alany és az ige között helyezkedik el:

A pizzát is szeretem:

I also like pizza.

Kutyám is van:

I also have a dog.

A kötőszó, pl a can a létigéhez hasonlóan megelőzi az also-t:

I can also speak English.

Lényegében ennyi jutott eszembe, remélem segített.

A 3. hozzászólásra reagálva:

"vonnám fel a figyelmed" - én ezt a kifejezést nem ismerem. Olyat ismerek, hogy 'felhívni a figyelmet valamire'.

"Tagadásnál pedig nem either van hanem neither! "

Az attól függ. Angolban majdnem mindig lehet legalább 2 módon tagadni (és igen pici a különbség közöttük). Itt egy példamondat, ami tagadásnak számít és either van benne:

'Jerry wasn't there either.' = Jerry sem volt ott.

"Előbb az either-re vonnám fel a figyelmed, hogy az nem "is", hanem "vagy", és az or-ral együtt áll. "

Vagy nem. Ennyire nem egyszerű a probléma. Itt egy lehetséges példa:

We can go to either restaurant. I don't mind.

= Akármelyik étterembe mehetünk (a 2 közül). Nekem tökmindegy.

"ugyan úgy"

Egyrészt nem csak így lehet fordítani (bár a fura nyelvezeted ellenére sejtem, hogy ezt te is tudod), másrészt meg ezt a változatot úgy írják, hogy: 'ugyanúgy'. Adok rá 2 példát (bár reménykedem, hogy azért menne magadtól is), hogy szemléltessem a különbséget:

1. Ugyan most úgy tettem, mintha lökött lennék, de valójában én nagyon is értelmes vagyok.

2. A szeder ugyanúgy jó a sütibe, mint az eper.

"Azért írtam tükörfordításba, hogy megértsd. A kettő természetesen ugyan azt jelenti (is), és mindig a mondat végére rakjuk őket. "

Ez nem így van, adok is rá neked egy példát gyorsan. Csak egyet, de jóval többről szól azért a dolog:

Of course, our customers complain, but we too have our problems.

"Az also kicsit bonyolultabb, de az is "is"-t jelent. Viszont ez az előbbiekkel szemben nem a mondat végén, hanem mindig az alany és az ige között van. Viszont ha létigés a mondatod, akkor a létige megelőzi az also-t: "

Hát még ez sem igaz azért teljesen. Itt a példa:

Smoking makes you ill. It costs a lot too/as well OR It's also expensive OR Also, it's expensive.

Az összes angol mondat egynyelvű szótárból vagy megbízható forrásból származik, most attól függetlenül, hogy én ugyanúgy tudok gyártani ilyen mondatokat.

A megjegyzett dolgokon kívül még van pár helytelen vagy nem teljesen pontosan megfogalmazott dolog a hozzászólásodban, de nekem most mennem kell (igen, ezt a részt írtam a legvégén).

----------------------------------------------------------------------------

Csak a kérdező felé:

Ha az also-t, too-t, és az 'as well'-t nézed ilyen jelentésben, akkor:

- az also a legformálisabb (leginkább használható hivatalos dolgok esetén)

- az 'as well' a leginformálisabb

Erről a témáról nagyon sokat lehetne társalogni, és elég nehéz lenne itt kivesézni pusztán a 'standard' használatot is.

Most boldogabbnak érzed magad, hogy teljesen feleslegesen belém kötöttél? Tipikusan olyan ember vagy, aki mindenki mások fölé helyezi magát, csak, hogy ki ne derüljön, hogy valójában egy senki, aki lelkileg, erkölcsileg, sőt agyilag is mindenki alatt van. Valójában pont ez teszi nyilvánvalóvá.

Szép napot, tanulj tiszteletet, tanulj az életről, és változtass a viselkedéseden, mert ezzel a felesleges kioktatással, nem hogy barátokat nem szerzel az életben, de semmilyen normálisan működő társas kapcsolatod nem lesz.

Szép napot.

Azért nem olyan vészes szerintem. Plusz az egy külön előny, hogy az angol jól tanulható internetről. Más nyelvről ez nem nagyon mondható el. Akármelyik nyelv esetén más lenne picit a beszélt nyelv, és a tankönyvben használt nyelv. Angolnál ez nem olyan vészes. Van brit, meg van amerikai, de ilyenek vannak a németnél is. Sőt, szerintem a német még rosszabb is ilyen szempontból.

Egész pontosan melyik kivételekre gondolsz?

A kiejtés angolban egy rossz dolog. Szoknod kell, hogy minden egyes szónál meg kell nézned a kiejtést, ha jól szeretnéd ejteni őket. Lesz pár eset, amikor könnyebb lesz. Például amikor bizonyos igék esetén megvannak ugyanazok a részek: pl. 'go', 'forgo'. Alapvetően, ha jól akarsz kiejteni, akkor muszáj megtanulnod a fonetikai karakterek kiejtését:

[link]

Ezek segítségével tudod egyértelműen eldönteni, hogy hogyan is kell kiejteni egy szót (egynyelvű szótár használata szükséges).

Megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek nyelvtani alapja nem olyan nehéz. Ebben akkor tud segíteni az ember, ha kérdezel.

Azt, hogy mit látsz, azt megkérdezheted szimplán úgy, hogy:

What can you see?

Miért akarnád folyamatosba rakni, hogyha ebben a jelentésében nincsen olyan alakja? Azért vannak ezek az igék ilyen jelentésben, mert a statikus (stative vagy static) igék inkább állapotot fejeznek ki. Azaz: látsz, nem látsz. 2 állapot. Vagy ott van a 'have'. Van valamid vagy nincs. A dinamikus igék inkább egy folyamatot írnak le. Elkezdődnek, végük lesz. Van olyan is, hogy egy olyan ige, ami úgy-amúgy nem szereti a folyamatos alakot, az folyamatosban használható, ha a jelentés miatt dinamikusabbá válik a dolog. Gondolj például az 'understand' igére. 2 állapot: értesz valamit vagy nem értesz valamit. De ha azt mondod, hogy valamit egyre jobban megértesz, az már inkább egy dinamikus dolog, változik. Ekkor lehet használni még az 'understand'-et is folyamatosban. Azt meg ugyebár tudni kell a folyamatos jelenről, hogy egyik használati módja, hogy változó helyzetet írjon le.

Írtam ugyan most neked arról, hogy egy ige állapotot fejez ki vagy változást, de ezt óvatosan kell kezelni. Bele lehetne kötni, mert erre nem létezik olyan szabály, ami teljesen jól leírná a dolgot. Ezért van az is, hogy a magyar leírások nem stative és dynamic igékkel foglalkoznak, hanem a statikus igéket csoportokra bontják, és felsorolják. Ez segít egy picit a kezdőknek. És ezeket az igéket érdemes bemagolni is (tudni a tényt, hogy melyiknél nem lehet folyamatos alakot használni) amellett, hogy próbál értelmet társítani hozzá az ember.