American English or British English?

Köszönöm a válaszokat. 28 éves vagyok, és azután akarok menni miután érthetően tudok beszélni, és megérteni másokat még ha hibákat is vétek, lényeg hogy megértsük egymást, a többi úgyis rám ragad majd ha kint vagyok, ott fogom igazán megtanulni mit-hogyan. Még ha takarítok is akkor is sokkal többet keresek, mint itthon komolyabb munkával, én bevállalom. Tudom hogy alapvető hibáim vannak, és sokat kell fejlődnöm, nem is mondtam hogy anyanyelvi szinten beszélem, ezért is akarom tanulni hogy jobb legyek :) . És szívesebben mennék az USA-ba is de az kicsit nehezebb, bonyolultabb művelet - nagyon messze van ha esetleg valami baj van nem tudok hamar hazajönni, jóval drágább az út, és ugye a vízum - vízum - vízum - az se egyszerű, meg nem tudom milyen állást kapnék ott, mert nem vagyok túlképezve. Anglia más, könnyebb ilyen szempontból. USA lenne a legjobb nekem is, jobban tetszik, de először Angliát próbálom, és ha megtaláltam a helyem ott és csiszolódott a nyelvtudásom is, közbe még tudom intézni az USA dolgot is, nem maradok le semmiről, de addig is elindultam valamerre, és nem "egyhelybe állok" itthon :) . Ezek az én gondolataim.

Örülök annak hogy Amerikai angolt is tanulhatok akkor. Ezért lehet bele is vágok, van itt ahol élek egy Amerikai angolt tanító iskola, ami ráadásul szimpatikus is.