Lehet hülyeséget kérdezek de a németben a főnév névelője mikor változik meg a tárgyeseten kívül? (tudom hogy a részesnél meg a birtokosnál is), de egyébként mi dönti azt el?

De vannak csak Részes esettel álló elöljárószók is.

Pl. "aus" (-ból, -ből) Pl. "aus dem Haus" (a házból)

Vagy a "bei"(-nál,-nél)

Pl. "Er wohnt bei seinem Freund." Ő a barátjánál

lakik.-

Egyszerűbben fogalmazva, a (helyhatározói) elöljárók egy csoportja kétféle esetet vonzhat:

- Ha helyre vonatkozik (magyarul: -on/en/ön, -nál/nél, -ban/ben, alatt, felett stb) akkor RÉSZES ESETET

- Ha irányra vonatkozik (magyarul: -ra/re, -hoz/hez/höz, -ba/be, alá, fölé, stb) akkor TÁRGYESETET

Pld.

az asztalon = auf dem Tisch

az asztalra = auf den Tisch

Egyébként ezek (szabályok) benne vannak a középiskolai nyelvtan könyvben (Kárácsony Lajos-Dr. Tálasi Istvánné)

Az elöljárószók témakörnél kell megnézni. Ott vannak felsorolva a tárgyesettel álló elöljárószók,

a részes esettel állók, a birtokos esettel állók meg

a részes- vagy tárgyesettel állók.

Kicsit bonyolultan hangzik (elsőre), de idővel megjegyzi az ember.

de

Talán ez is segíthet, én anno sok mindenre tudtam ezt a mondatot alkalmazni:

"Hová akasztod a holdat?" --> azaz HOVÁ AKasztod a HOL-DAT -->

HOVÁ kérdés esetén AKKUSATIV (tárgyeset)

HOL kérdés esetén DATIV (részes eset)

:)