Mit gondoltok az alábbi megközelítésről, és ti mit ajánlanátok egy kezdő nyelvtanulónak?

én annó nagyon nagyon rossz voltam angolból, a szókincsem is kb. a nullát súrolta.. aztán lett internetünk. :D rengeteg poppunk bandát hallgattam akkoriban és mindig lefordítottam a szöveget magyarra, és nagyon sok minden rögzült bennem; szavak, szórend, teljes mondatok. aztán jött az az időszak, hogy ráfüggtem sorozatokra, és annyira függtem, hogy nem bírtam kivárni, hogy kijöjjön a magyar felirat, úgyhogy gyönyörűségesen elkezdtem lefordítani magamnak (ami egy több órás tevékenység:D), és én gyakorlatilag így tanultam meg angolul. utána jött a külföldiek gyűjtése, és még a mai napig, szinte minden nap beszélek skype-on külföldiekkel.

én speciel el nem tudom képzelni, hogyan lehet nyelvkönyvvel elkezdeni a nyelvtanulást. de ez én vagyok.

Én sokáig néztem animét, hallgatam japán zenéket még mielőtt tényleg elkezdtem volna japánul tanulni, de enélkül is nagyon sok minden rámragadat. Alapvető (vagy kevésbé alapvető) szófordulatok, kifejezések. [Persze ehhez kellett az angol felirat]. Még ilyenek is megragadtak, hogy a tagadás a "nai"-val képezzük, vagy te forma használható felszólításra. A "de" kötőszó és még egy pár másik dolog.

Miután elkezdtem tanulni a nyelvtant azután meg aztán rengeteg nyelvtan rámragadt, nem kellett hozzá a B2-s szint egyáltalán. Sőt van, hogy nem tudasul bennem, de amikor olvasok egy mondat, akkor ráismerek a kontextus segítségével, hogy ezt már hallottam és így tudom mit jelent. Ez leginkább szavakra vonatkozik, de nyelvtanoknál is előfordult.

Abban viszont egyetértek, hogy a zenehallgatás, filmezés, stb csak gyakorlás és gyerekkortól eltekintve csak gyakorlással nem igazán vagy csak nagyon lassan lehet megtanulni a nyelvet, illetve nagyon sok minden hibásan rögzülhet.

Én mindenképpen azt javasolnám, hogy kezdje el a nyelvtant és mellette viszont nézzen filmeket, hallgasson dalokat (ha elér egy magasabb szintet, akkor probálkozzon fordítgatni, elég ha csak egy-két mondatot amit ért, az is hasznos). A másodikat ne mint tanulás fogja fel, hanem élvezze, a tanulás pedig legyen másodlagos hatása.

Másrészt pedig én személy szerint még nem láttam olyat, hogy valaki ezt egy teljesen kezdőnek ajánlotta, hogy majd ebből megtanulja a nyelvet. Legalábbis nekem mindig úgy jöttek le ezek, hogy mint másodlagos segédtevékenységként ajánlották, a nyelvtan tanulása mellett. De ez csak a személyes meglátásom és tapasztalatom, nem megcáfolni akarom amit mondasz. (Arra akarok utalni, hogy talán ez nem annyira gyakori hozzáállás)

Hát gondolhatod így, de én japánnal nem ezt tapasztaltam, tehát annyi biztos, hogy meg van benne a potenciál, azt nem állíthatom, hogy mindenki számára hasonlóan hatásos lesz, de nem hiszem, hogy én valami zseni lennék, ezért szerintem mindenkinek hasznos.

A megértést pedig az angol/magyar szöveg adja hozzá. Ha valamit sokszor hall ugyanazon a tartalomhoz, akkor előbb utóbb bekattan, hogy akkor ez az.

Én korrepetálok angolból, és jelenleg nyelvet tanulok, ezt azért írom, hogy lásd, hogy van tapasztalatom, nem a levegőbe beszélek.

Nekem az angol sokáig kínszenvedés volt. 7-ben azt hiszem, 2-es voltam belőle, gyűlöltem. Aztán elkezdtem rockzenét hallgatni, elkezdtek érdekelni a szövegek, fordítottam őket, figyeltem, hogy mit énekelnek, és így megszerettem a nyelvet, érdekelt a nyelvtana is. Ha ez a löket nem lett volna meg, biztos, hogy nem kezdek el komolyabban foglalkozni a nyelvvel.

Jelenleg spanyolul tanulok (igaz, portugálból van középfokúm, így nagyjából írásban eddig is megértettem), folyton filmeket nézek angol és spanyol felirattal, regényeket olvasok spanyolul és angolul, spanyol zenét hallgatok, dalszöveget fordítok, és nagyon sokat fejlődtem. Igaz a nyelvtant nem viszem annyira túlzásba, de a szókincsem bőven meghaladja, amit ennyi idő alatt elérhetnék hagyományos nyelvtanulással. De valahogy még a nyelvtan is ragad rám, mert kikövetkeztetem a szövegből, hogy ez milyen idő, és látom, hogy mit hogy fejeznek ki. Azt hozzátenném, hogy emellett nyelvkönyvből is tanulok, de kevesebbet, mint szokás.