Melyik Skandináv (norvégia, svéd, dánia, esetleg finn) nyelvet legkönnyeb megtanulni?

SZERETNÉK ÍRNI EGY HASZNÁLHATÓ VÁLASZT, mert úgy látom itt nem sokan ismerik ezt a pár nyelvet. Abban mindenkivel egyet értek, hogy a finn NEM skandináv, csak északi nyelv. Viszont most a másik három:

Kezdjük azzal, ami kiszúrja a szemem. A NORVÉG NYELV TONÁLIS. Sajnos ez az igazság. 3 tónust különböztet meg. Az emelkedőt, az eső emelkedőt és az esőt. Az első kettőt mindenki elismeri. Az első az egyszótagú szavaké, míg a második a kettő, vagy annál több szótagúaké. Így lehet megkülönböztetni a kiejtésben amúgy egyező szavakat, hisz az alapból két szótagúnak és a ragozottan kétszótagúnak különbözik az intonálása. A harmadik tónus pedig nagyon ritka, csak néhány idegen szónál használható, de nem kötelező, emiatt sokan nem veszik figyelembe.

A kiejtés egyszerű (tájszólásoktól eltekintve, azok nagyon bonyolultak), csak nehéz megszokni. Három extra betűjük van a norvégoknak. Egy diakritikus å, egy digráph æ és az ø.

A norvég idegen eredetű szavai a németből jönnek, dán közvetítéssel. Ez azért van, mert Dánia nagyon sokáig elnyomta Norvégiát.

A dán nyelv nagyon hasonlít a norvégra, de CSAK ÍRÁSBAN. Ebből született pár vicces szituáció, hisz szóban, a nyelv ismerete nélkül, szinte lehetetlen felismerni a szavakat. Ha norvégul tudunk, tudjuk értelmezni a feliratokat, de a norvég kiejtés sokkal közelebb áll a svédhez. A dán ugyanazokkal az extra betűkkel rendelkezik, mint a norvég.

A svéd nyelvnek csak két neme van. A közös és a semleges. A közös nyelv a norvégban hímnemre és nőnemre bomlik, de ez kezd kikopni (a nőnemű szavakat hímneműként kezelik). A svéd jövevényszavai nem a németből, hanem a franciából jönnek. A norvég vindu és a dán vindue az angol window-al hozható kapcsolatba, míg svédek a francia fenêtre szó svéd fonetikus leírását használják.

A svédek a norvégot remekül megértik, szóban, írásban egyaránt, és ez kölcsönös. A dánt ők is csak leírva "értik", de a beszédet mégkevésbé. Nekik is három extra betűjük van. Å, ä (norvég æ megfelelője) és ö (norvég ø megfelelője).

Egy szellemes nyelvész egyszer azt mondta, hogy norvég nyelv nincs, csak Norvégiában svédül ejtik ki a dánt. Ez remekül megmutatja a fonetikai hasonlóságot és szókincs beli különbséget, de természetesen csak hasonlatnak szánta. A szókincs valóban a dán felé húz, de a nyelvtan szinte teljesen azonos a svéddel.

Fontos még megjegyezni, hogy én a bokmål (ejtsd: búkmol) "nyelvet" vettem alapul. Aki érti miről beszélek, be is fejezheti a cikket. Aki nem, maradjon még és elmagyarázom, mi a bokmål és a nynorsk.

A bokmål a hagyományos írásmód. Ez az, ami ez évek során folyamatosan változott, míg a nynorsk (nevével szembemenve) a konzervatív, réggebi írásmódot eleveníti fel. Ez a kettő csupán írásmód. A nyelv, azaz a kiejtés teljesen egyezik, csak a leírás változik. A bolmålt körübelül 85-90% használja, míg a nynorskot csak 10-15%. Hogy szemléltessem a különbséget, álljék itt Norvégia becses neve mindkét írásmóddal.

A kiejtés /norj/.

A bokmål, azaz az elfogadott: Norge.

A nynorsk, azaz a duzzogva elfogadott: Noreg.

Remélem elég informatív (és kimerítő) voltam.