Görög vagy latin nyelv?

Névszóragozás mindegyikben van rendesen. Görögben nehézség még, hogy másmilyenek a betűk, de aránylag hamar meg lehet szokni, mert a fele amúgy is ismerős lesz.

Most erre nem vennék mérget, de mintha a görögben nem lenne annyi igeidő, mint a latinban, és mintha a névszóragozás is valamivel következetesebb lenne, legalábbis ez rémlik. A latinban sokféle ige- és névszóosztály van, ezért sokféle ragozási típus; a görögben mintha kevesebb lenne. Ha tévednék, remélem, kijavítanak.

A cicerói körmondatok a latinban, ahogy összevissza "dobálják" egymás mellé a szavakat és a végződésből kell kitalálni, hogy mi mihez tartozik, eléggé nehézzé teszi a szövegolvasást, ráadásul sok ragozott alakból elég nehéz kikövetkeztetni az alapalakot, még szótárral is, ha magát a szót nem ismerjük. Hogy a görögben is így van-e, nem tudom, talán nem.

Én a görögöt választanám, mert szebbnek találom.

Egyébként az újgörögben a deklinációk hihetetlen mértékben leegyszerűsödtek (-osz, -a, -o), néhány szó kivételével (pl. φῶς, φωτός n.), amelyek az ógörög szerint ragozódnak (bár a helyesírás megreformálása óta a circumflexus (~) helyett minden esetben acc. gravist [aposztrófot] használnak).

Most ha összevetjük a két ragozást (legyen ez a 'nő'):

Újgörög:

Egyesszám: η γυναίκα (alanyeset), την γυναίκαν (tárgyeset), της γυναίκας (birtokoseset), γυναίκα (megszólító eset).

Többesszám: οι γυναίκες (alanyeset), τις γυναίκες (tárgyeset), των γυναικών (birtokoseset), γυναίκες (megszólító eset).

Ógörög:

Egyesszám: ἡ γυνή, τὴν γυναῖκα, τῆς γυναικός, τῇ γυναικί, ὦ γύναι

Többesszám: αἱ γυναῖκες, τὰς γυναῖκας, τῶν γυναικῶν, ταῖς γυναιξί, ὦ γυναῖκες

Kettesszám: τὼ γυναικε, τὼ γυναικε, τοῖν γυναικοῖν, τοῖν γυναικοῖν, ὦ γυναῖκε

Nem akarom ám elvenni a kedved, ugyanis ha jó a könyv, a tanár, akkor látni fogod, hogy ezek következetesen, szabályok szerint működik. :)

Másrészt, ami fontos az újgörögnél, hogy az irodalom eléggé kettős: ha mondjuk a 19. század elején keletkezett művet olvasol, látni fogsz mára teljesen elavult eseteket (mint pl. a dativus, az alexandriai helyesírás, ógörögi igealakok stb.). Még a fővárosnak is két neve van: Ἀθῆναι (átheenái, átfine), ami többes számban van (mint a latinban [Athenae], és az angolban [Athens]), és a ma elfogadott változat: Αθήνα (átfiná).

A magyaros átírásért elnézést. Az 'a' mindenütt rövid.