Most szerintetek valóban olyan okosak a mai fiatalok (középiskolások), hogy már középiskolásként több nyelvből szereznek középfokú nyelvvizsgát, esetleg még egy felsőfokút is, ahogy olvasgatom itt a hozzászólásokat?

Igazából csak úgy tűnik, mintha sokan szereznének nyelvvizsgát, valójában ez nem így van. Tény, hogy manapság talán egy fokkal könnyebb nyelvet tanulni, főleg az internet széleskörű elterjedésének köszönhetően is.

Viszont kétlem, hogy mondjuk jelenleg többen tesznek nyelvvizsgát, mint 5 éve.

Sokkal inkább jellemzőbb az, hogy sokak rendelkeznek 2 nyelvvizsgával (vagy többel), minthogy "átlagosan" mindenki egyel.

Ugyanakkor megtalálható a másik oldal, akik egy nyelvvizsgával sem rendelkeznek (ez már említve volt a diplomák kapcsán).

Akik kettő nyelvvizsgával rendelkeznek, többnyire kéttannyelvű gimnáziumokra jellemző ez, amennyiben az oktatás jó.

Például nem egy ilyen gimnáziumban csinálják azt, hogy akár hetente bizonyos óraszámban anyanyelvűektől tanulhatnak a diákok. Könnyen belátható, hogy amennyiben ilyen lehetőségek adottak, ott valóban viszonylag könnyű megszerezni a nyelvvizsgát, igen gyakran 10. évfolyam végén teszik le az egyik nyelvből, a másik nyelvvizsgát pedig érettségivel - a kéttannyelvű követelményeknek megfelelően autómatikusan kapják meg.

Az óraszámok is tekintetre méltóak ebben az esetben, hiszen ezek kiemelkedően magasak.

Persze ez nem jelenti azt, hogy aki nem tanul, magasról tesz az egészre, az is megkapja a vizsgát. Értelemszerűen alapkövetelmény a megfelelő tanulmányi teljesítmény.

Ezzel szemben pl. szakközépiskolák esetén viszonylag alacsony az óraszám (Magyarországon ez többnyire 2-3 óra hetente), mindenki számára világos hogy ez kevés egy nyevvizsgára való felkészüléshez, nemcsak az óraszám miatt, hanem az osztálylétszám miatt is.

Ezenkívűl vegyük tekintetbe, hogy ez utóbbi esetben kimondottan az érettségire, azaz B1 szintre való felkészítés folyik.

A középfokú nyelvvizsga szintje pedig B2, amit mindenki tudott.

Tehát ahhoz, hogy a B2 szintre eljusson valaki, többlet időt, energiát kell befektetni, sok esetben magántanár, tanfolyam, stb. párosításával, amit már itt néhányan említettek. Ebből persze kitűnik hogy ehhez pénz is kell, ami valljuk be, általában mindenki keveselli.

Tehát pl. aki bejelentkezik egy 100 órás tanfolyamra, az is kapásból 60 ezer Ft, a vizsga további 30, de ez még nem garancia a sikerességre.

A telc került itt említésre, ezen a vizsgán a bukási arány pl. kb 50%.

Vagyis egyértelmű, hogy sokaknak nincs meg elsőre.

Aki meg persze bekerült főiskolára/egyetemre nyelvvizsga nélkül, ott szintén igen gyakra kevés idő/kedv marad a nyeltanulásra, ill. a meglévő tudás szintentartására és bővítésére, ebből kifolyólag már nem kérdés, hogy miért nincs sok leendő diplomásnak nyelvvizsgája.

Ezenkívűl még egy említésre méltó dolog van: A nyelvvizsga birtoklása nem egyenlő a használható (és aktív) nyelvtudással. Ahogy a mindennapi gyakorlatból is észrevehető, sok nyelvvizsgabirtokló bizony akadályba ütközik/ütközne egy-egy kommunikáció során.

De fordítva is igaz, jónéhányan élnek és dolgoznak magyarok Németországban, Ausztriában, Svájcban, stb. nyelvvizsga nélkül, habár meglehetősen jól beszélik a nyelvet és értik is - köszönhetően a kint töltött éveknek, tapasztalatoknak.

Kérdező, ez a kérdés engem is foglalkoztat!

Én 1995-ben végeztem gimnáziumban, 4 éven keresztül tanultam ott németet és franciát, előtte oroszt tanultam, meg külön tanárnál egy kis angolt. Engem is meglep, honnan szereznek a "mai fiatalok" ilyen nyelvtudást. Én nagyon odavoltam az idegen nyelvekért, és amikor év elején megkaptuk a tankönyveket, mindig elolvastam az egészet elejétől a végéig, és már az egész éves anyagot előre tudtam mindkét nyelvből, de ez én voltam. Ezzel a fejjel is elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki 3. osztály (mai 11.) végére középfokúzzon, felsőfokúzzon. Az mondjuk egy dolog, hogy gimiben kezdtem mindkét nyelvet a nulláról, és negyedik végén mindenki szerint simán meg tudtam volna csinálni egy középfokút mindkettőből, de azért nem nyelvvizsgáztam, mert olasz szakon tanultam tovább, mert közben magánúton meg azt tanultam. Nos, én, mint írtam, odavoltam mindig is a nyelvekért, de így se értem, hogyan lehetséges 4 éven belül középfokú nyelvvizsgaszintig eljutnia ennyi diáknak. Talán ha közben magántanárhoz is jár az ember, vagy ha általánosban nem oroszt tanul. Nálunk voltak az osztályban talán ketten-hárman, akiknek nyelvvizsgájuk lett érettségire, összesen 20-30 lehetett az osztálylétszám, és a többségnek nem volt a nyelv nagy erőssége.

Nekem például van angolból felsőfokúm, és emelt szintű érettségim, de én éltem Angliában. Jövőre érettségizek, és szeretnék olaszból egy középfokút. Olaszul azért tudok, mert az első általánost Olaszországban jártam ki.

Így nyilván könnyebben tanultam meg ezeket a nyelveket, bár az igaz, hogy én nagyon szeretek nyelvet tanulni, lehet ez is közrejátszott:)

Másokkal nem tudom, mi a helyzet, az én iskolámban annyira nem jó a nyelvoktatás, de nálunk úgy tudom nem is nagyon csináltak mások nyelvvizsgákat. De gondolom néhány másik iskolában jobb.

16/L

Úgy gondolom, hogy azért, mert

1. az angol pl. mindenhonnan áramlik felénk

2. Szerintem nem magas a nyelvvizsgák szintje. Ugye közismert, hogy a nyelvvizsgához nem a nyelven, hanem "nyelvvizsgaiul" kell tudni. Ez az egyik. A másik meg az, hogy egy középfokú nyelvvizsga semmiféle nyelvtudást nem garantál. A való élethez baromi kevés, de szerintem még egy felsőfokú is. Egy felsőfokú nyelvtudással pl. egy jogi szerződést még nem nagyon lehet elolvasni, megfogalmazni.