Van itt olyan, aki úgy korábban úgy érezte, soha nem fog megtanulni egy idegennyelvet, aztán már van nyelvvizsgája is és kiköltözött külföldre?
Aki kulfoldre megy tesz egy nagyot a nyelvvizsgara, ugyse szamit mert vagy beszeli a nyelvet vagy nem.
Arrol nem is beszelve, h a magyar nyelvtanarok meg vizsgaztatok 99%-a egy semmirekello, beszelni se tudja normalisan a nyelvet, csak amit konyvbol megtanult.
Ram hallgatsz itthon max egy alapfokot csinalsz aztan cso, kint ragad a tobbi.
Az elsőnek 2 dologban igazat adnék: egyrészt külföldön valóban senkit nem érdekel milyen nyelvvizsgád van (bár mondjuk azért egy Cambridge vagy TOEFL nem épp színvonaltalan) ott úgy is magát a tudást fogják nézni. Illetve én sem vagyok elégedett az itthoni nyelvtanárokkal, legnagyobb részük még a célnyelvi országban sem járt, soha nem használta úgy a nyelvet, hogy anyanyelvi beszélőkkel szemben. És így azért elég nehéz komolyan venni egy ilyen nyelvtanárt.
Azonban aki nagyon akar az igenis meg tud tanulni itthon is egy nyelvet. Én úgy tettem le angolból a felsőfokomat, hogy nem jártam külön tanárhoz, vagy tanfolyamra. Sulimba volt heti 4 óra egy jó sz@r tanárral, illetve fakultáltam belőle. Amit lehetett azt itthon megtanultam. Nekem főleg a sok sorozat segített abban, hogy olyan sok minden rám ragadt. És bár nem mondom, hogy jól beszélem a nyelvet, mert egyáltalán nem, de azért egy felsőfokú nyelvvizsga mégis csak mutat valamilyen tudást. Szerintem. Mindenesetre ha az alapok megvannak és kimész akkor majd kinn minden könnyebben fog rád ragadni. Hiszen olyan helyzetben az ember rá van kényszerülve a nyelvtanulásra, lesz majd mi motiváljon :)
"...Mostanában dalszövegeket fordítok és angol zenéket hallgatok, közben igyekszem lefordítani, de ettől nem fogok tudni jobban beszélni, meg fogalmazni..." - dehogynem, tökéletesen csinálod... :)
Én is sokat jártam nyelvtanárhoz, kb. 10-es skálán 2-3 "szintre" eljutva (8-9év? alatt... :-/ hát mit ne mondjak nem túl sokat mutattam fel vele...)
Aztán pénz hiányában azt kezdtem el, amit Te...
...1év szenvedés, utána szó szerinti robbanás...hogy azt ne mondjam, egyik nap felkeltem, és azt láttam, hogy tudok beszélni, írni, olvasni...
végül pár éve kint voltam több hónapot..., és több helyen is megdícsérték a beszédemet - született angolok... - na persze, hisz végül is született angolok kifejezéseit hallgattam nap mint nap, és nem a magyar "nyelvtanárok" által hamis akcentussal kiejtettet...
...ráadásul ezzel az is baj, hogy ha egyszer berögzülnek ezek, utána hiába töltesz el egy fél életet ezek korrigálásával, az első dolgok mindig szinte véglegesen berögzülnek...
ezért van az, hogy az angol szinte elröhögi magát, ha egy magyar angolul beszél hozzá.... :-/ - lehet az akár felsőfokon beszélő nyelvtanár is...
Köszönöm a válaszokat.
Visszagondolva, hogy milyen volt kint Angliában, nem hiszem, hogy pont az én magyar akcentusomon röhögnének. :D Bár Londonban angolokkal szinte alig találkoztam, javarészt indiaiak voltak. Eladók a boltban is úgy beszéltek, hogy "vúúúlgy jú lájk a beeeeg?", szóval hozzájuk viszonyítva az angoltanárom még akár jónak is mondható. A hiba ott van, hogy ő Amerikában volt kint, nem Angliában. Talán a nyelvtanár kicsit hasznos volt, mert valamiért a sulis mindig rámszól, ha a dance-t e-vel ejtem, a can't-ot szintén, ő á-val ejti, de soha nem hallottam még mástól ezt. A dalszöveg fordításról annyit, hogy hiába értem meg, amiről énekelnek, mert sajnos mondatot alkotni nem nagyon tudok, folyton belezavarodok, hogy mikor kell létige, meg a szórend se éppen angolos. Azért motiváló, hogy van, aki hasonlóan érzett, de végülis megtanult egy idegennyelvet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!