A nyelvtanárok miért úgy tanítják az idegennyelvet, mintha mindenki értene a nyelvtanhoz?
Már sok gond adódott abból, hogy a nyelvtanárok halandzsa módon magyarázták a nyelvtant.
Most lehet, hogy én vagyok műveletlen, de így sok év után már fogalmam sincs, hogy mi az a "határozói igenév".
Kb. 5 éve spanyolon(még gimnazista voltam), a tanárnak ez volt minden harmadik szava.
Úgy kellett megkérni, hogy ne így nevezze, mert az osztály 100%-ának fogalma sincs, hogy mi az. Jól le is cseszett minket, hogy emiatt most magyarból kell példát hoznia. Nem tudtuk, hogy ez neki annyira megerőltető, de azt hallani, hogy "A magyarban a végződése -va, -ve vagy -ván, -vén;" sokkal jobb, mint azt, hogy "ez a gerundio, más néven határozói igenév".
Egyébként ezt máshol is észrevettem. 2 éve beiratkoztam németre. Ott a többség már felnőtt volt, ráadásul tanult emberek(pl. mellettem egy fizikatanár ült).
Így kezdte el magyarázni a némettanár, hogy "ez a nemtommilyen állítmány, ez a névszói akármilye a nemtommicsodának" stb...
Fogalmunk sem volt, hogy mi az, de nem szólt senki. Aztán mondjuk 2 hét múlva kiderült, de mind1. Érdekes, akkor is értetlenkedett a tanár, hogy nekünk miért könnyebb konkrét példákból megérteni, mint a nyelvtani elnevezéséből.
Most még jobban szívok. Finnül kezdtem el tanulni, és wikipédián kell valahogy értelmeznem, hogy mi is pontosan a "egyes számú mutató névmások genitivusa"...
Most komolyan, mire jó ez?
:(
Ha valaki szakszerűen mind el valamit, az nem halandzsa.
Azért tanítanak így, mert feltételezik, hogy mindenki járt általános iskolába, és az egyes tárgyak egymásra épülnek. A fizikatanárok felhasználják a matematikai alapfogalmakat, a nyelvtanárok felhasználják a nyelvtani alapfogalmakat, és ez így van rendjén. Ha nincs mire építenie, hogy tanítson? A legjobb utánanézni annak, amit annak idején nem tanultál meg vagy már elfelejtettél, ez az előrevivő hozzáállás.
Na igen. Ez a kérdés egybecseng az általános iskolások örökös kérdésével: „Mi a fenének kell nyelvtant tanulni?”. Hiába mondjuk, hogy azért, mert ha később idegen nyelvet tanulsz, akkor így fogod megérteni...
Ettől függetlenül, ha egy nyelvtanár látja, hogy a (felnőtt) csoportja olyanokból áll, akik nem emlékeznek a nyelvtani alapfogalmakra, akkor képesnek kell lennie visszakapcsolni egyesbe, és szájbarágósan elmagyarázni. Akkor ELÉG JÓ a tanár, ha meg tudja értetni azokkal, akik ott ülnek – az ő igényeik szerint...
A jó nyelvtanár megtanít idegen nyelvet tanulni. Ezt pedig nem káromkodva csinálja (értsd a kérdező által is idézett csúnya szavak) hanem a hallgatóság nem létező nyelvtanulási szintjén. Nyelvtant én se tanultam, mégis 5-ös volt minden fogalmazásom, helyesírásom.
Az is hiba, hogy headway féle szarokkal tanítanak, amiben nincs semmilyen magyarázat, és még jegyzetelni se lehet azokra a hülye fénylő papírokra, mert agyonfestékezik, és hely sincs ahová írnál.
Sokat kell olvasni oxford bookwormokat és hasonlókat, alacsony szinten. Akkor maguktól megragadnak a nyelvtani izék, és a 6-os könyvet már simán tudod olvasni alig-szótárazással is.
"A nyelvtanárok miért úgy tanítják az idegennyelvet, mintha mindenki értene a nyelvtanhoz?"
Mert állítólag van nyelvtanóra az iskolákban. Más kérdés, hogy ezt a magyartanárok a kiesett irodalomórák pótlására meg ki tudja még mire használják.
"nekünk miért könnyebb konkrét példákból megérteni"
MEGÉRTENI? Nem igazán. Ilyenkor jön az, hogy az okoskodó nyelvtanuló azt hiszi, hogy "konkrét példákból értett meg" valamit, aztán elkezdi mereven megfeleltetni egymásnak különféle nyelvek jelenségeit, végül pedig eljut arra a következtetésre, hogy "de logikátlan a ... nyelv", mert nem pont úgy csinál valamit, mint egy másik.
" Finnül kezdtem el tanulni, és wikipédián kell valahogy értelmeznem, hogy mi is pontosan a "egyes számú mutató névmások genitivusa""
Sose késő elkezdeni, csak így tovább. Van, aki a wikipediáig se jut el.
"Merjük ugyanis feltételezni, hogy egy gimnazista azért már képben van olyan szintaktikai alapfogalmakkal kapcsolatban, mint "névszó" és "állítmány"."
Épp ez az. Az emberek túlnyomó többségének(ahogy én észrevettem) itt meg is áll a tudása. Márpedig egy nyelvtanulás során ennél bonyolultabb dolgok is előjöhetnek. Az említett német csoportban is ez volt. Az emberek tudták, hogy mi az "alany/állítmány", de ennél "bonyolultabb" dolgokra már nem emlékeztek(pl. a "részeshatározói eset" megfejtése is időbe telt a csoportnak).
Nem is az az igazi kérdés, hogy miért így tanítják, hanem miért rendelik a "szájbarágós" módszer fölé?
Erre nagyon jó példa a spanyol. Nyelvi előkészítősbe jártam, és a suli sajátossága miatt 5 év alatt 5 tanárunk is volt. Mindegyik a fentebb leírt módon tanította a nyelvet. Aztán elkezdtem különórákat venni, egy egyetemistától, akinek ugyanúgy nem volt fogalma ezekről a nyelvtani kifejezésekről, mint kb. az emberek 95%-ának.
Megegyeztünk, hogy "dedós" módszerrel tanulunk, vagyis ő mondja, hogy az adott nyelvtani szabály a magyarban hogy néz ki(vagy az angolban, ha a magyar nyelv sajátosságai miatt értelmetlen lenne). Na, akkor sikerült megértenem.
Ilyen szempontból egy idegennyelvhez nem kell olyan jó nyelvtanosnak lenni. Például általános ötödikben még nem tudtam, hogy mi az "alany/állítmány", nem tudtam mondatokat elemezni. Mégis tudtam őket használni az angolban.
Aztán elkezdtem különórákat venni, egy egyetemistától, akinek ugyanúgy nem volt fogalma ezekről a nyelvtani kifejezésekről, mint kb. az emberek 95%-ának.
Ha hozzám járnál németet tanulni, nálam biztosan állna fenn a probléma, hogy hetet-havat hordok össze a nyelvtani kifejezésekről. Német nyelvszakon végeztem egyetemen, nálunk olyan kemény mondattan meg leíró grammatika volt, hogy amíg élek, betéve fogok tudni minden szintaxissal kapcsolatos fogalmat. Minden gyakorlatot azzal kezdte a tanár, hogy körbekérdezgette a fogalmakat, szabályosan feleltünk mint a kisiskolások, mindenkinek fel kellett rajzolni egy-egy ágrajzot szintaxison. Aki nyögdécselt vagy nem tudta, annak úgy bevágta az egyest, mint a huzat. Ki is hullott gyorsan, aki nem oda való volt. Egyébként ne mostanában végzettektől vegyél órákat, mert a kettéosztott rendszer miatt egy kalap kutyakakit ér, amivel kikerülnek az egyetemről mint ahogy a tapasztalatod is mutatja. (én még a régi rendes, 5 éves osztatlanban diplomáztam)
17:43
"Ilyen szempontból egy idegennyelvhez nem kell olyan jó nyelvtanosnak lenni."
Minden csak a céloktól függ. Ha pincérkedni akarsz külföldön, akkor nem kell tudnod a nyelvtant, ha üzleti levelezést szándékozol bonyolítani vagy tudományos publikációkat írsz idegen nyelven, akkor nem árt a nyelvtant is ismerni.
Ez nyelvtanártól függ. Eleve én is feltételezem, hogy tisztában vannak az emberek az alapfogalmakkal, de ha közben kiderül, hogy mégsem, akkor ahhoz igazodom. Nyilván tudni kéne, de én sem emlékszem már olyan matekos alap dolgokra, hogy mennyi a sin 60, így aki nem tudja a nyelvtant, annak elmagyarázom az alapoktól.
Volt olyan tanuló, aki az alany és állítmány fogalmát sem értette (felnőtt). Több időbe telt, de idővel ő is ráérzett, hogyan kell egy mondatot összerakni. Probléma akkor van, ha egy több fős csoportban valaki nincs tisztában a nyelvtani alapdolgokkal, míg a többiek tisztában vannak, és az az ember meg nem akarja vagy nem meri felvállalni, hogy neki kínai, ami a többieknek érthető. De a nyelvtanárnak természetesen erre is fel kell készülnie, hogy ilyen is lehet.
Nyilván elmondom, hogy nincs az angolban/németben névszói állítmány, csak névszói-igei, de rögtön utána példán is be kell mutatni, hogy a magyarban mikor nincs ott az az ige, a másik nyelvben meg mikor van ott mégis.
Más. A magyar nyelvtan tanulásával/tanításával kapcsolatban vannak fenntartásaim. Én azóta se tudtam megjegyezni, hogy a határozó vagy határozószó közül melyik a szófaj, melyik a mondatrész. Én a magyar nyelvtant is akkor kezdtem megérteni, amikor idegen nyelveket kezdtem tanulni. Addig sosem értettem, miért jó, miért fontos. Rengeteget szenvedtünk nyelvtan órán az olyan mondatok elemzésével, hogy "Bátyám katona", és nem akart a fejembe férni, a katona miért állítmány.
A Wikipédia egy tudományos lexikonszerűség, ott tudományosan igyekeznek leírni a dolgokat, nem kifejezetten nyelvtanulásra való.
"Én azóta se tudtam megjegyezni, hogy a határozó vagy határozószó közül melyik a szófaj, melyik a mondatrész."
Pedig könnyű és logikus. A határozóSZÓ egy SZÓfaj. A szó elemzéséből is adódik, hogy ez egy valamilyen szó.
A határozó nyelvtani alakját tekintve hasonlít a jelzőhöz, ők a mondatrészek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!