A francia milyen nyelv? Agglutináló, izoláló, flektáló vagy inkorporáló? Esetleg keveréke valamelyeknek?

a francia flektáló nyelv, ahogyan az angol is (tekintve, hogy indoeurópai nyelv). van izoláló "része" is (mármint az angolnak), de ettől még az is flektáló

"Egyértelműen egyik nyelvet sem lehet 100%os teljességgel besorolni egyik vagy másik típusba"

erre mások is szoktak hivatkozni (komoly nyelvészek is) úgyhogy nem merném kijelenteni, hogy nem így van, de eddigi ismereteim alapján a baj inkább a kategóriák megnevezésével van, nem a nyelvek besorolhatóságával. tehát szerintem a francia (és az angol és minden indoeurópai nyelv) egyértelműen flektáló

(megjegyzés/kiegészítés, csak mert az inkorporáló nyelvekre nem volt példa: ide tartozik pl. az észak-amerikai indián nyelvek egy része és az eszkimó-aleut nyelvek többsége)

minimális inkorporáló nyelveket illető ismereteim alapján talán az lehet a fő különbség, hogy különböző mondatbeli szerepet betöltő egységeket rak egy morfémába. a látlak szerintem azért nem jó példa, mert nincs benne az egyes szám második személyű tárgy, csak a ragozással utal rá, hogy van ilyen, de ezen a vonalon elindulva minden igeragozást inkorporálónak kellene vennünk, mert "benne van" az e/1.-ű alany, pedig nincs benne. csak utal rá, és ezért a magyarban elhagyható, de ezesetben kihagyom a mondatból, nem pedig "beleteszem" az igébe. Ha az a mondat, hogy "Én látlak téged" egy morféma lenne, akkor lenne itt szó bekebelezésről.

Plusz állítólag erős flektáló jelleget is mutatnak, ami viszont egy agglutináló nyelvnél nincs.