A héber nyelvben a nemek mitől függnek, hogy alakultak? Mitől férfias az asztal és mitől nőies az íj? Az ókori izraeliták/héberek így gondolták?

A héberben például a göröggel, az angollal és a némettel ellentétben nincsen semleges nem, csak hím- és nőnem van. A némettel ellentétben, de a latinhoz hasonlóan a héberben vannak nyelvtani nemek többesszámban is, ugyanakkor ott a hímnem a domináns. Magyarán, ha többesszámban beszélek valamiről, akkor is van neme a dolgoknak. Ugyanakkor, ha az említett dolgok között egyetlen nyelvtanilag hímnemű dolog is van, akkor az egészet hímneműként kell kezelnem.

Hogy alakultak ki a nembeli társítások a bizonyos dolgokhoz? Az ókori izraeliták/héberek úgy gondolták volna, hogy az asztal az olyan férfias, az íj pedig olyan nőies? Vagy mégis miért? Nem hinném, hogy csak úgy önkényesen alakult volna ki. Vagy mégis? Nem lehet következtetni a dolog neméből a valós nemére (ha van)? Mondjuk az ókori izraelita társadalom eléggé fontosnak találta a hagyományos nemi szerepeket (lásd: 5Móz 22:5, 5Móz 31:7, 1Királyok 2:2), hisz tiltották az ellenkező nem ruháinak viselését, a királyoknál, harcosoknál a maszkulinitásukat folyamatosan hangsúlyozzák, valamint feltehetőleg a nomád múlt miatt is kimagasló szerep jutott a családnak, illetve a szülők tiszteletének stb., szóval a nyelvtani nemek nem tudom mi alapján alakultak ki, mi alapján társultak a szavakhoz. Itt még olyat sem találtam (bár lehet, hogy van, csak elkerülte a figyelmemet), mint a németnél, hogy "-e" végződésnél általában die névelő, "-chen", vagyis kicsinyítőképzős alak esetén das usw.

Hogy alakulhatott ez ki a nyelvészek szerint?