Angolból gyenge B1 újrakezdő vagyok! Összeállítanátok nekem kérlek egy tanulási módszertant amivel eljuthatok egy erős B2 szintre?

Úgy hívják: angol tankönyv. Pont erre találták ki.

Soltions, English File vagy Headway. Bármelyik, amelyik szimpatikusabb, vagy amelyiket könnyebb beszerezni. Előtte csinálj valami online szintfelmérőt, mert tökmindegy, hogy mi volt 10 éve, az a kérdés, hogy most mi van a fejedben. Aztán a megfelelő szintű könyv minden kellékét szerezd be (SB, WB, TB, CD-k, stb.) és ülj neki: minden egyes nap minimum 30 percig foglalkozz vele.

Solutions, na...

Itt keresgélj:

[link]

Elsősorban használni kellene: olvasni, videókat nézni.

Pont az informatika kifejezetten alkalmas erre, mert sok újdonságot angolul tanulhatsz meg, de persze az egy szaknyelv.

"Nem csak passzívan kéne használni"

. Furcsa, mert pont Te javasoltad, hogy tanuljon iskolai tankönyvből.

A Kérdező rendelkezik a nyelv alapjaival: a B2-es szinthez nem kell neki sok nyelvtan, ellenben rengeteg idegennyelvi input (angoltanári diplomám van: a nyelvgyakorlat szemináriumokon töredékét nem tanultam - tartósan - annak, amit egy-egy idegennyelvű szövegolvasó szemináriumon). Nem nyelvvizsgára készül, hanem a nyelvet sajátítaná el hétköznapi használathoz.

Emellett motivációra is szüksége van is: ezért javasoltam, hogy érdeklődésének megfelelően válogasson, ha valamit nem ért, nézzen utána. Nálam a hallás utáni szövegértés YouTube-videókkal javult sokat. Én a felsorolt könyveket tanárként is untam: akkor már a Natural English sorozatot javasolnám, mert van egyfajta humor.

Valóban kellene kivel beszélgetnie, de egy tankönyvvel ugyanúgy nem fog tudni beszélgetni. Ellenben megint csak segít az input, hogy látja, a hétköznapokban hogyan használják a nyelvet. Másrészt tapasztalatom szerint ez sokszor pszichológia: a legtöbben azért nem tudnak angolul beszélni, mert nem hiszik el magukról, hogy tudnak beszélni. Aztán valószínűleg akkor sajátítja el igazán, ha olyan munkát kap, ahol használnia kell.

"Nem csak passzívan kéne használni"

"Furcsa, mert pont Te javasoltad, hogy tanuljon iskolai tankönyvből."

Iskolai vagy tanfolyami, tökmindegy, minek nevezed, azért javasoltam neki, hogy ne csak a passzív készségeit fejlessze, hanem az aktívakat is. Az egész világon mindenhol használt és jól bevált takönyveket javasoltam neki, amelyekben megfelelő arányban van benne mindaz, ami neki kell, tehát nem csak az olvasásra meg a videónézésre jók (ezek passzív készségek), hanem az aktív készségeket is fejlesztik: az írást meg a beszédet. Úgyhogy egyáltalán nem furcsa, hogy ezt javasoltam neki.

"a B2-es szinthez nem kell neki sok nyelvtan, ellenben rengeteg idegennyelvi input"

Amit az angolkönyvekből is megkap, mégpedig a megfelelő szinten - és mellette nyilván nincs megtiltva, hogy bármi mást is csináljon angolul, akár olvasson, játsszon, stb., sőt, én is javaslom neki.

Mellesleg meg mindenki másképp tanul nyelvet: van, akinek nagyon is kell az, hogy tudja a nyelvtani szabályokat, hogy mit miért úgy kell mondani, ahogy, másképp nem mer megszólalni - mást meg a világból ki lehet kergetni annyival is, hogy "ige", és csak mondja, mondja vég nélkül a hibáktól hemzsegő mondatait, ösztönösen... Nem tudhatjuk, hogy ő milyen típusú nyelvtanuló, ezért javaslok neki tankönyvet, amit mindenféle emberek sikerrel szoktak használni (ha nem így lenne, már rég csődbe ment volna az Oxford University Press) - aztán majd úgy használja, ahogy gondolja, ahogy hasznosnak érzi, oda helyezi a hangsúlyt, ahova gondolja.

"angoltanári diplomám van"

Akkor miért vagy ilyen takönyvellenes? Azoknak is angoltanári diplomájuk van (plusz több évtizedes tanítási és tankönyvírói, -fejlesztői tapasztalatuk, stb.), akik a tankönyveket írták.

"szövegolvasó szemináriumon"

Az nem tudom, mire jó. Olvasni mindenki tud magától is...

"Nem nyelvvizsgára készül, hanem a nyelvet sajátítaná el hétköznapi használathoz."

Nem biztos, hogy csak hétköznapi használathoz, hiszen azt is említette, hogy a munkájához is kéne neki a nyelvtudás.

"Emellett motivációra is szüksége van"

A tankönyvírók is tudják, hogy mindenkinek szüksége van erre is: ennek tudatában állítják össze a könyveket.

"ezért javasoltam, hogy ... ha valamit nem ért, nézzen utána"

Ha mindennek utána akar nézni, amit nem ért, félő, hogy elvész a részletekben. Egy tankönyvből viszont egyértelműen kiderül, hogy mi az, ami az adott szinten fontos.

"Nálam a hallás utáni szövegértés YouTube-videókkal javult sokat."

Ha mást hallgattál volna, akkor meg mással javult volna sokat. :) Az a lényeg, hogy sok szöveget hallgasson ő is. Ez nincs ellentétben azzal, hogy a sorvezető valami tankönyv legyen, amiben fokozatosan nehezedik a hallott szövegértés is, hogy egyre több sikerélménye legyen, amikor bármit hallgat.

"Én a felsorolt könyveket tanárként is untam: akkor már a Natural English sorozatot javasolnám, mert van egyfajta humor."

Hát egyfajta mindegyikben van... ;-)

"Valóban kellene kivel beszélgetnie, de egy tankönyvvel ugyanúgy nem fog tudni beszélgetni."

Ugyanúgy nem, mint egy hús-vér emberrel, de legalább fogja tudni, hogy egy-egy adott pontján a könyvnek mi az, amire már képesnek kéne lennie, és megpróbálhatja pl. összehozni az adott párbeszédet úgy, hogy mindkét szereplő szövegét ő maga mondja. Az is jobb, mint egyáltalán semmiféle beszédet meg se próbálni...

"Ellenben megint csak segít az input, hogy látja, a hétköznapokban hogyan használják a nyelvet."

De az input még mindig csak input, ha output nincs, akkor továbbra is csak passzív befogadása a nyelvnek, nem pedig aktív nyelvhasználat.

Persze, hogy szükség van inputra is, ezért vannak a tankönyvben olvasni való szövegek, meg ezért van hozzájuk hanganyag is meg videós anyag is, és persze, olvasson, nézzen meg hallgasson azokon kívül is még bármi mást is, minél többet, nem azt mondom, hogy ne, csak azt, hogy egy tankönyv igenis hasznos, ha nem tudja, hogy hogyan kéne összeállítania saját magának valami tananyagot (erről szólt a kérdése), mert nem csak input van benne, hanem outputra is buzdít, hogy most írjál valami levelet felhasználva a megadott szempontokat, most meg beszélj arról, hogy izé az alábbi kifejezések felhasználásával.

"valószínűleg akkor sajátítja el igazán, ha olyan munkát kap, ahol használnia kell"

De az ilyen munkát előbb meg is kell kapni - amihez még előtte bizonyítania kell, hogy beszélni is tud... Szóval muszáj az aktív készségeket is fejleszteni már a kezdet kezdetétől, a videónézés viszont csak nézés, nem beszélés...

"először jussak el TUDÁSBAN ÉS MEGÉRTÉSBEN egy stabil B2 szintre aztán jöhet a beszéd (azt majd vhogy megoldom). Mert fordítva nálam egyáltalán nem működik."

Így sem fog... Párhuzamosan kell csinálni mindent, akkor tudja az egyik segíteni a másikat, pl. a nyelvtan megértése segíti az olvasást, az olvasás a szókincs fejlődését, de ha már nyelvtan is van meg szókincs is, akkor szóban is használni kell, másképp mire eléred a B2-t, egy csomó szót elfelejtesz, mert minél inkább B2-höz közeli szavak, annál ritkábban jönnek majd elő újra és újra, és ha nem beszélsz, akkor eleve kevésbé tapad meg az agyadban... Ne akard feltalálni a nyelvtanulást, fel van az már találva, csak csinálni kell. Ha neked a szíved csücske a nyelvtan, akkor a tankönyv mellett csinálj még valami nyelvtani gyakorlókönyvet is (pl. Murphy - amiből csak azokat a részeket gyakorold, amik a tankönyvben előjöttek, ne vesszél el a részletekben!), de a tankönyvből ne csak mazsolázgass, hanem csináld végig becsülettel.

Én is a tankönyv szerint haladást javaslom.

Ne várd meg a beszéddel azt, hogy elérsz egy bizonyos szintet, hanem a már meglévő tudásoddal próbálj meg mondatokat alkotni. Nem kell túlbonyolítani. Az alapok megvannak stabilan? Hiába próbálsz meg bonyolult nyelvtani szerkezeteket használni, ha az egyszerűbbekkel is gond van.