A német mikor használja alanynak az ihn, ihm, stb személyes névmásokat a mondatban?

Ez egy különleges eset. Itt az alle az alany, fordított szórend eseten azonban az alle elé befurakszanak a névmások, itt pl. a tárgyesetű ihn: liebten ihn alle – mindenki szerette őt. De lehetne akár halften ihm alle is: mindenki segített neki, tehát részes esetnél is ez a helyzet.

De ha nem névmás lenne, akkor az alle jönne rögtön az ige után: liebten alle Thomas, halften alle Thomas / den Kindern.

A mondat elejére bármilyen mondatrészt ki lehet emelni, ekkor a második helyen maradó ige mögé kerül az alany. De mint ebből a mondatból is látszik, a határozószók (itt az immer) olyan erősen kötődhetnek az igéhez, hogy csak az után jön az alany (etwas). Pl.

Am Samstag gehen wir nach Hause. – Szombaton megyünk haza.

Ihn habe ich nicht gesehen. – Őt nem láttam (de valaki mást igen).

Szóval ne csak azt nézd, hol van egy névmás a mondatban, sokkal fontosabb, hogy milyen esetben van, hiszen amilyen esetben van, olyan mondatrész. Az ihm egyértelműen részes eset, így nem lehet a mondat alanya, hanem az állítmány bővítménye lesz; az alanyt az ige mögött kell keresni.