Francia nyelvben kellene segitség, segitesz?

Nem tudok semennyire franciául, de van egy francia nyelvtan könyvem magyar leírással.

Szóval a -ci közelre mutatást fejez ki, míg a -lá a távolra mutatást.

Szívesen!

Pardon troisiem .J'ai mentionnè,que je ne suis pas parfait mais je peux arranger ma vie en francais

(J'ai ètè Le premier )

Bon nuit

Jól is teszed, nem kell szégyellni ha az ember természetes érdeklődésből foglalkozik egy nyelvvel, és nem vonalasan csinálja a tanulást. Én is próbálom sok olyasmi iránt is érdeklődni, amik között egyelőre nem is döntök véglegesen, belenéztem több kis szibériai nyelvbe is végleges terv nélkül.

Mama nekem is francia tanárként dolgozott. Én meg inkább latin-fanatikus voltam, anyám ifjukori latin könyvei tetszettek inkább, a franciával csak néha nyári szünenetekben foglalkoztam kiváncsiságból. Apámtól egyéb, eszperantó, török nyelvi érdeklődést is átvettem.

Etimológiailag is érdekes a története, a ci a latin -ce kis simulóragból van, ősi idoeurópai örökség, a la pedig szintén a latinból (illac), az viszont nem ennyire elemi elemecske, hanem egy összetett szerkezet rövidülése, az ,,illac via'' (odaát, azon az oldalon).

Maga a dolog logikája is érdekes, részben bár kissé asszimetrikusabban átvette az eszperantó is, a ,,tiu hundo'' az még a közelre mutatás nélkül jelenti azt, hogy ez/az a kutya, a csi tiu hundo (tiu csi hundo) viszont kifejezetten közelre mutatva ,,ez a kutya''. Mondjuk szórend tekintetében a francia circumfix-szerkesztésmód, a ,,zárójelezés'' talán jobban megragadható.

Eszkimó nyelvkben meg általában a mutató névmások kissé különösek, talán a vízi vadászat miatt, van tucatnyi mutatónévmás, ilyesféle árnyalatokkal, hogy ,,ott a horizonton túl, közvetlenül nem láthatóan'', me

(elküldte váratlanul)

meg le a parton, meg északra a tengeren, meg ilyenek, mutató névmások tucatjaiba belesűrítve