A spanyol, olasz és portugál nyelvekben van tegeződés és magázódás?

Spanyolban egyértelműen van tegeződés és magázódás.

(A többi nyelvvel kapcsolatban nem vagyok tisztában.)

Az olaszban is van tegeződés és magázódás.

Azonban csak egyes számban van magázódás. Többes számban már nincs évtizedek óta. Ilyenkor minden esetben a T/2 személyt használják és ez mindegy hogy két barátodhoz szólsz vagy két rendőrhöz vagy orvoshoz. A "voi" lesz a használatos szó.

Egyes számú magázás mindig E/3 és a "lei" lesz a használatos szó. Viszont írásban vigyázni kell vele és nagybetűvel kell írni mivel a "Lei" az ön/maga a "lei" pedig nőnemben ő. Ez olyan mintha az angolban a "she" szóval menne a magázás. A "Lei" férfinak és nőnek is megy és nincs különbség.

Az olaszoknál ahogy észre vettem ha nem 80 éves vagy esetleg miniszter akkor egyáltalán nem hajlandóak magázni a másikat. A közösségi oldalaknak és a reklámoknak köszönhetően a magázás lassan minden nyelvből kikopik.

A portugálban is van, elég bonyolultan. Régen a királyi többest használták önözésként (vós), de mióta nincs rendi társadalom, kikopott a nyelvből.

Helyette van magázódás, ami a "kegyelmed" rövidítése.

vossa mercê: kegyelmed

vosmercê, você: maga

Ma az önözéshez használják az o senhor-t. Brazíliában a você=maga jelenti, hogy te, mert így könnyebb ragozni.

Ha túl sok a bevándorló és a nyelvkeveredés, az mindig a nyelv egyszerűsítését hozza maga után.

Az angollal is ez történt, ezért nincs tegeződés.

(Amikor normann uralom alatt éltek, kikopott az angolból az germán ragozás. Később, minél több beszélője lett az angolnak, annál inkább egyszerűsödött. (Pl. a tegeződés: I run, thou runnest/runst, he runs).

De az udvariassági formulák ma segédigék segítségével jelennek meg: (fentről lefele egyre udvariasabb)

Can I open? Ki tudod nyitni?

Could I open? Ki tudnád nyitni?

Will I open? Ki tudná nyitni?

Would I open? Lenne szíves kinyitni?

May I open? Ki tetszik nyitni?

Might I open? Lenne olyan kedves, hogy kinyitja?

(A fordításaim nem pontosak).

#8 erről jut eszembe hogy nálunk az önözés teljesen felesleges és haszontalan. A reformkor kezdetén Széchenyi vezette be hogy a kis proli polgár nehogy magázza őket a felsőbbrendű f.opókat továbbá egymás között ők önöznek és nem magáznak.

Az egyszerű hétköznapi ember magázta egymást viszont ők a felsőbbrendűek önöznek.

Nem is értem miért az utóbbi lett gyakrabban használatos a magyar nyelvben méghozzá úgy hogy az "önt" udvariasságból nagybetűvel írják és nem tulajdonnév.

Én az önt nagyon ritkán használom csak írásban és hivatalos levélben. Minden egyéb esetben maradok a sima magázásnál.

9

Igen, az önözés az teljesen hivatalos, furcsa is lenne hivatalos levélben a magázás.

De az biztos, hogy Széchenyi "vezette be" az önözést? Nehéz elképzelni.