Milyen a német/olasz nyelv? Mik a nehézségek?

Németül folyékonyan beszélek (10 évet dolgoztam Ausztriában), olaszul 1 szót sem tudok, de fél éve kezdtem el nyelviskolában tanulni a spanyolt, illetve angolt tanultam 8 évig még iskolában, azt is elég jól beszélem.

2 dolog: nyelvet muszájból nem lehet tanulni. Egy nyelvet úgy lehet megtanulni, hogy érdekel a nyelvtan, a nyelvjárás, a szófordulatok, valamilyen szinten a kultúra.

A hasznosság az megint más kérdés. Életemben nem jártam sem Angliában sem az USA-ban, ettől függetlenül nem gondolom haszontalan nyelvnek az angolt. Dolgoztam kint Ausztriában, de amióta itthon vagyok 1 szót nem kellett használnom németül, mégsem gondolom haszontalan nyelvnek. Most spanyolul tanulok, élőben 1 spanyollal sem beszéltem, de ezt sem tartom haszontalan nyelvnek.

Alapjában véve ha most nincsenek olyan ambícióid hogy te márpedig Olaszországban vagy Németországban szeretnél lakni/élni/dolgozni, vagy nem olyan munkakörben dolgozol, ahol bármelyik említett nyelv is terítéken lehet, akkor azt válaszd amelyik közelebb áll hozzád, amelyik jobban tetszik.

Ha nekem valaki azt mondaná, hogy jövőre mehetek Franciaországba élni, segít, stb, én akkor is azt mondanám hogy köszi de nem, mert tőlem a francia nyelv távol áll. Valaki pedig ugyanígy van a spanyollal vagy a némettel. Ez pedig teljesen oké.

Ha érdekel az adott nyelv, azt gyakorolni fogod, annak utána fogsz járni, híreket olvasol stb. Ha azért tanulsz egy nyelvet, mert talán egyszer majd hasznos lesz, az olyan mintha azért élnél egy villában, mert hátha 1x lesz majd 5 gyereked.

A nehézségről: bár a németre rá szokták sütni hogy nehéz nyelv (főleg angol után), nekem kifejezetten egyszerű volt, valahogy akaratlanul is ragadt rám.

Az nem igaz, hogy a német sokkal nehezebb az olasznál. Tény, hogy az olasszal ellentétben a németben vannak nyelvtani esetek (alany, tárgy, részes, birtokos), melyek visszaköszönnek a melléknévragozásban; és a főnevek neme és többes száma sem annyira magától értetődő, mint az olaszban. De cserébe az olaszban bonyolultabb az igeidőrendszer vagy a kötőmód vagy a névelők használata.

A kiejtésük kb. azonos nehézségű: mindkettőben van néhány olyan beszédhang, ami a magyarban nincs. A helyesírás tekintetében azonban a német egy fokkal következetesebb: egy német szó leírt alakjából szinte mindig egyértelműen kikövetkeztethető a kiejtése. Az olasznál ez azért nem mindig van így.