A “drottningen” , azaz “a királynő” kifejezés egyedi abban, hogy “hímnemű”, vagy a svéd nyelvben vannak még más ilyen szavak is?

Vannak olyan nyelvek, amikben nem határozott névelők vannak, amik megelőzik a főnevet, ahogy pl. a the (angol), a le (francia), a los(spanyol), vagy a mi a, az névelőnk, hanem ún. végartikulusokat alkalmaznak ugyanarra a funkcióra, mint a névelők. Ilyen nyelv a svéd, a román, meg az albán, ha jól tudom. Pl. a román oras (város) orasul (a város). Amelyik nyelvben vannak nyelvtani nemek, ott a végartikulusok is elkülönülnek. Úgy tudom, a svédben a hímnemű főnevekhez -en végződés, a nőneműekhez pedig -et végződés járul. A királynő nyilván nőnemű Svédországban is. Ezért érdekes, hogy nem a nőnemű végartikulus, hanem a hímnemű megy hozzá. A kérdésem tkp. arra vonatkozott, hogy ez a svéd nyelv valamilyen belső grammatikai szabálya miatt van, vagy kulturtörténeti oka van, azaz arra rímel, hogy általában azért a fiúk öröklik a trónt, hiányukban pedig sok dinasztiában először “fiúsítják” a nőnemű trónörököst, ahogy ez a mi történelmünkben is előfordult.

Köszönöm a választ, eszerint rosszul emlékeztem!