Miért van az, ha kínai szinkronos animét nézek nem értem milyen szavakat, hangokat ejtenek ki, míg a japán animéknél könnyen kihallom a hangokat, szavakat?

Ahogy a hármas is mondja. A japánt már megszoktad. Már nem emlékszel rá, de az első pár animéd során a japánt is ugyanolyan összefolyó halandzsának hallottad, mint most a kínait.

A kínainak is megvan a logikája, az is szótagokból épül fel, mint a japán, csak máshogy. Én nem láttam sok kínai dolgot (három-négy sorozatot és két donghuát), de már most kezdem kihallani a gyakoribb szavakat, főleg a megszólításokat, amik ugye nevek után gyakran előfordulnak. Mint a gongzi vagy a guniang, pl. Vagy családi kapcsolatok szavait, meg a bu-t, ami egy tagadó partikula.

Az is megnehezítheti a dolgodat amúgy, hogy a pinyin átírás nem mindig úgy néz ki, mint ahogy te erős akcentussal megismételnéd a kínai szavakat. A japán átírás magyar szemmel logikusabb - ha azt látod, hogy konnichiwa, könnyen rájössz, nagyjából hogy ejtik. De kínaiul sokszor máshogy néz ki a dolog - a da-ge (legidősebb báty) szónak pl. inkább olyan da-güö szerű hangja van, csak az üö összefolyik és kicsit el van harapva. De a belső logika itt is ugyanúgy megvan, csak 1. meg kell szokni, és 2. ne magyar logikával állj hozzá, mert nem azzal készült.

Ha úgy érted a kihallást, hogy mondjuk felismered az adott szót, hogy "oh igen azt már hallottam" és talán valamennyire következtetni is tudod a jelentését. Ez a kínai esetében nehezebb, mert túl sok azonos hangzású szavuk van. Például elvileg a Shi 20+ jelentéssel bír hangsúlytól függetlenül. Míg a japánban nincs ekkora mennyiség azonos hangzásból.

Ha úgy érted, hogy elkülöníteni a szavakat a mondatban akkor ott tényleg a megszokás a kérdéses rész. Ahogy fentebb ki is fejtették már mások.

Páran eléggé úgy írták a választ, mintha nagyon tudnák miről van szó, és közben nem, de vannak jó válaszok is. (Nyilván nem sértésből, de aki nem ért a témához inkább ne írjon.)

Szóval a japán nyelvben (nagyon apró, észrevehetetlen eltérésekkel) csak olyan hangokat használnak, ami a magyarban is megvan. Ezért ezeket a hangokat könnyen felismered, és nem hangzanak idegennek.

A kínai nyelvben pedig hanglejtések vannak, ami azt jelenti, hogy egy magánhangzót - a kínai esetében - négyféleképpen ejtenek ki. Ezt a hanglejtés ismerete és hallás- vagy kiejtésgyakorlása nélkül nem tudod megkülönböztetni. Ráadásul a magyartól eltérő mássalhangzókat használnak, ezért nagyon idegennek üt a nyelv.