Tanuljak Esperantót?

Én tanultam eszperantót, de abbahagytam.

Természetesen lehet belőle nyelvvizsgát tenni, de a kérdés, hogy minek. (Lásd lejjebb.)

Azt nem tudom, hogy érettzségin beszámítják-e plusz pontnak, de hogy az adott érettségi helyen (a sulidban) egyáltalán vizzszgáztatnak-e belőle azzt ott kell megkérdezni. Esélyes, hogy ha az angolt és a németet tanítják a suliban, akkor érettségiztető tanárjuk is csak ezekből lesz.

Az eszperanzztót elvileg azért szokták ajánlani, hogy a továbbtanulásnál beszámítson. Pld felvételin plusz pontokat remélnek, vagy legalább egy idegen nyelv ismerete feltétel. Az eszperantisták erre szoktak hivatkozni, de ez ügyben senkinek ne higgyél, csakis az adott továbbtanulási inztézménynek. Ha jelentkezel egyetzemre, főiskolára, nekik van egy részletes felvételi tájékoztatójuk, ahol felsorolják (többek között) hogy milyen nyelveket vesznek figyelembe. Amit nem említenek, azt automatikusan nem számítják be. Nem lehet külön kérvényezni, meg intézkedni: a nem az nem.

A dolognak borzasztó egyszerű és praktikus oka van: az idegen nyelvet nem díszből, meg szivatásból várják el. Haszna akkor van, ha az adott szakágban használni tudod önálló kutatómunkára, ugyanis naprakész(!) szakirodalma van. Naponta frissülő honlapok, hozáférhető szakmai kiadványok, stb. A franciát és olaszt ezért látják szivesen az idegenforgalmi, gasztronómiai, vendéglátási irányokban, a németet a műszaki, gépészeti szakágakban stb.

Az olyan random "futottak még" nyelveket mint mondjuk a szuahéli, navajo indián, tagalog, viszont pont ezért nem. A szakirányú, nemzetközileg elismert irodalom ezeken a nyelveken nincs is, pedig szélesebb körben ismert, beszélt, anyanyelvi bázisú nyelvek, mint az eszperantó. Képzelheted, hogy akkor milyen komolyan vehető ehhez képest az eszperantó.

Közép és végül felsőfokon is vizsgáztam belőle, majd tanítottam is. Lehet és érdemes is vizsgázni belőle, ha a célod a felvételi pontgyűjtés (már nem tanítom, kérlek priviben se írj ezügyben).

Szeretem ezt a nyelvet (is), meg 5 másikat is, amiket beszélek, használok. Bizonyos területeken szakirodalom is van, de tény, hogy nem minden területen. Felvételinél jár érte a plusz pont, diplomához pedig néhány egyetemet leszámítva elfogadják. Ezt a TO-n kell megkérdezni.

1-es hsz voltam.

Egyszerű. Fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy mit szeretnél kezdeni egy nyelvvel az életed további részében. Szükséged van rá a karrieredhez? Milyen területen akarod használni a munkádhoz? Pénzre váltható haszna is legyen? Vagy csak egy hobbit keresel magadnak?

A felsőfokú tanulmányokat például nem úgy kell elképzelni, mint amit gimiben megszoktál, ahol az van, hogy a tanár feladja a tankönyv következő fejezetét, és jövő héten visszakérdezi. Kb nincs ezzel más dolgod, mint azt a 4-5 oldalt néhányszor elolvasni, memorizálni. A tankönyv pedig nyilván magyarul van. Idegen nyelvvel csak külön iskolai tantárgyként találkozol.

Az egyetemen, főiskolán az a jellemző rendszer, hogy a professzor kiad egy témakört, amiből önállóan felkészülsz, kutatómunkát végzel, és kidolgozol egy tankönyvi leckényi anyagot, amiből aztán reflektálsz. Ha segítőkész a professzor, akkor ajánl hozzá releváns szakirodalmat, mondjuk 4-5 könyvet, amit a szakkönyvtárban ki lehet olvasni, kijegyzetelni. Mondjuk biológiás vagy, és a feladat, hogy az éti csigák párzási szokásairól dolgozd fel az utóbbi öt év publikációit. Vagy csillagászati fizikai szakon megkapod, hogy számolj be a Betelgeuse vörös óriás csillag milyen esélyekkel fog szupernóvává alakulni az elkövetkezendő 100.000 éven belül, a legutóbbi csillagászati kutatások alapján. Vagy műszerésztechnikus vagy, és találj anyagot az utóbbi évek legújabb autómodelljeinek a korszerű biztonságtechnikájáról. Nincs tankönyv, meg nincs "következő fejezet".

Egy ilyen témakör releváns(!) és naprakész(!) szakirodalmát valószínűleg az adott kutatócsoport anyanyelvén publikálták először, és a lehető leggyorsaban lefordítják első sorban angolra, de szép eséllyel az eredetihez közeli nagyobb világnyelvekre is. (Például portugálról franciára, spanyolra, svédből németre és hollandra, koreaiból japánra). Szóval a releváns(!) és naprakész(!) szakirodalom immár 4-6 nyelven is hozzáférhető a neten, még mielőtt a népszerűsítő laikus irodalom számára kivonatolják a közérthető lényeget egyéb nyelvekre is.

Tehát a házi feladat: olvasd el ezeket a könyveket bármely nyelven, amelyiken tudod, és számolj be róla a következő konzultációs órán magyarul. Őszintén szólva, ha ezt eszperantó használatával képes vagy, egyetemi vagy főiskolai szinten, minden kiadott témakörben, 4-5 évig akkor leveszem a kalapomat és kezet csókolok :D De a nagyobb nyelveken (pld amiket soroltam) ugyanez elég esélyes. Szóval amikor a felvételihez megmondják, melyik nyelvet számítják be, és melyiket nem, akkor az EZÉRT van. Nem úgy működik, hogy majd öt évig lobogtatsz egy papírt valamilyen nyelvvizsgáról, és azt tessenek tiszteletben tartani, mert papír.

De mint mondom, fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy mit szeretnél kezdeni egy nyelvvel az életed további részében. Lehet, hogy nem szakmai, meg karrierrel kapcsolatos céljaid vannak. Azok, akik 6-8 nyelvű poliglotok, meg szokták mosolyogni az eszperantót, mint aranyos kis hobbynyelvet, de ez se baj.. Majd lesznek eszperantista barátaid, akikkel meglátogatjátok egymást, meg együtt táboroztok, és gyakoroljátok a nyelvet.

Ha gonosz akarnék lenni, azt mondanám, hogy az egód fényezésére éppen jó ez is. Ha olyan nyelvet szeretnél, amit könnyen, gyorsan megtanulsz, és elmondhatod magadról, hogy na ugye, képes voltál egy idegen nyelvet elsajátítani, arra éppenséggel tökéletes.

Az eszperantisták meg fognak sértődni és csúnyán lepontoznak majd, mert ha őket kérdezed, hogy ugyan már, van-e szakirodalom eszperantóul is, akkor többnyire ide linkelnek ilyen 60 éve kihalt kovács, cipész, kosárfonó szakmai anyagokat, hogy “nalássa a világ”, még szakkifejezéseket is kidolgoztak a nyelvhez. De ha az volt a kérdés, hogy a 21. században érdemes-e az eszperantóból megpróbálni megélni, azt mondom, hogy ahhoz azért komolytalan.

(folyt)

Jogi szakhoz a latin még lehet hogy egészen reális ötlet is, ha már elkezdted. Igazából nem értem, hogy a 2.-es hsz.-t miért pontozták le. Lehet, hogy az alapokhoz azt lesz célszerű folytatni, de mindenképpen az angol mellett, hiszen a jogrendszer is folyamatosan változik, minden nap újabb paragrafusok születnek.

6.: << Én beszélem, szeretem, pontot ér, és kapcsolatokat nyertem vele külföldön is. >>

Na jó, de ugyanez elmondható az angolról is, meg tulajdonképpen akármelyik nyelvről. Szeretem, pontot ér, lehetnek vele külföldi barátaim, oké. :D

Csak van még minimum 20-30 olyan nyelv a világon, amiről sokkal több is elmondható. :D De mint mondom, a kérdezőnek el kell döntenie, hogy mik a céljai. Ha ennyi elég is, akkor csakugyan az eszperantó mellett szzól, hogy rövidebb idő alatt lehet, és sokkal könnyebb megtanulni.

(1, 5, 7)

"pontot ér"

Mármint: ha a felvételi hely tanulmányi osztályát kérdezted, és ők mondják, hogy pontot ér.