Titeket zavar, frusztrál a külföld mánia?

Sokan azt vallják, hogy csak külföldön lehet megtanulni egy idegen nyelvet anyanyelvi környezetben, mert az iskola nem ér semmit, a könyvek nem érnek semmit, az otthoni tanulás nem ér semmit és így tovább... Én minden egyes alkalommal ezzel találtam szemben magam, amikor elkezdtem tanulni egy idegen nyelvet. Mindig az jött, hogy "így nem mész semmire", "miért nem mész ki külföldre?", "így felesleges, sosem tanulod meg" és még sorolhatnám. Én azt is tapasztaltam, hogy a már meglévő nyelvtudásomat sem ismerik el, mert nem éltem külföldön. Anglisztikát végeztem itthon (alapszakot, most csinálom a mestert), szóval még csak nem is valami himihumi nyelvvizsga van a kezemben, de erre is azt mondják, hogy "az semmi", meg biztosan nem ismerem az "igazi angolt". Nemrég történt, hogy az egyik rokonom (óvodapedagógus) megkeresett azzal, hogy szeretnének a gyerekeknek egy angol foglalkozást indítani és, ha én is beleegyezem, akkor engem is ajánlana a kollégáknak. Én beleegyeztem, mert nekem tetszett az ötlet és szívesen csináltam volna, már korábban is tanítottam angolt. Viszont végül egy olyan illetőt választottak ki, akinek nincsen semmilyen tapasztalata tanítás terén, van egy alapfokú nyelvvizsgája angolból, de több évig élt külföldön (egy vendéglátóhelyen dolgozott)...

Én nem azt mondom, hogy nem jó és a nyelvtanulás szempontjából nem hasznos külföldön élni, mert nyilván nagyon nagy élmény, tapasztalat és tényleg sokat segíthet is. Viszont szerintem azért ez erősen túl van értékelve, mintha kvázi úgy működne a dolog, hogy átléped a határt és máris anyanyelvi szinten beszéled a nyelvet, miközben aki otthon él az max. a szókártyákat ismeri. Biztosan az én nyelvtudásomon is meglátszódna, ha külföldön élnék és biztosan sokat tanulhatnék belőle minden szempontból, viszont nem érzem magam teljesen inkompetensnek amiatt, mert még nem volt és jelenleg nincsen rá lehetőségem. Én tudom, hogy ma már modern világot élünk és az emberek mobilisebbek, de attól még szerintem egyáltalán nem biztos, hogy mindenki meg tudja tenni, hogy elutazzon egy külföldi országba, pláne hosszabb időre. Az én családom sosem volt egy utazós típus, anyagilag sem voltunk eleresztve és emiatt ez sokáig fel sem merült (még belföldön sem nagyon jártunk nyaralni, nemhogy az országhatáron túl). Nekem az egyetemen már több lehetőségem van, mert vannak ösztöndíjprogramok, viszont én még mindig nagyon drágának tartom őket (pl. tök jó, hogy van tandíjmentes tanulmányi lehetőség az USA egyes egyetemein, de már csak a kiutazás és az ottani élet fenntartása is csomó pénz). Nyilván nagyon szeretnék eljutni majd valamikor angol nyelvű területre és örülnék neki, de attól még szerintem nem ez határozza meg a nyelvtudásom szintjét.