Melyik a legszélesebb műveltséget adó főiskolai alapszak?
Érdekelnek a társadalomtudományok, politika, közélet, szeretek olvasni különböző témákban, illetve nyelvekkel foglalkozni. Arra vagyok kiváncsi, melyik az a szak, amely elvégzése igazán széles műveltséget és tájékozottság ad, valamint nagy valószínűséggel bármihez hozzátudok majd szólni. Szerencsére már van egy szakmám
és egy jól fizető állásom, amit szeretek végezni, így az elhelyezkedés nem fontos.
Kár a vitáért, nincs se kedvem, se időm erre. Nagyon sok alap természettudományos ismeret van, amelyet akár otthon vagy a háztartásban lehet hasznosítani.
Akik alap dolgokat nem tudnak, át is verhetik őket akár a boltban, vagy egy-egy, mára már népszerűnek tekinthető online termék vásárlása során. Áltudományokon alapuló tévhitek az emberek számára veszélyesek, gyakran a laikusok pénztárcája bánja.
Ha bővebben érdekel, akkor keress rá arra, hogy szkeptikus konferencia, találsz bőven előadást az áltudományokról és veszélyességükről.
A természettudományos ismeret az ismeret és nem műveltség. Nekem meg azzal van tele a tököm, hogy a 10 millió (-kivétel) kultúrbunkó országában élünk, az emberek nem olvasnak szépirodalmat, nem járnak színházba, de a vegyipari ismeretek az műveltség. LOL
Nem, előző. A kémiakönyv nem szépirodalom, és a természettudományos hasznos ismeretek nem műveltség. A műveltség kulturális alkotásokhoz, történelemhez, művészetekhez kötődik.
"az emberek nem olvasnak szépirodalmat, nem járnak színházba, de a vegyipari ismeretek az műveltség. "
Miből gondolod, hogy nem olvasnak? Vagy egyáltalán mit olvassanak? A kortárs irodalomról meg ne is beszéljünk, mert siralmas az egész.
Nem járnak színházba... Ez sem igaz. Múltkor voltam az operettszínházba, rengetegen voltak, megtelt az egész, ami kb. 900 főt jelent.
Azt meg még hozzá kell tennem, attól is függ ez az egész, kinek mennyi ideje van, és hogyan tudja anyagilag kigazdálkodni.
Küldök egy könyvlistát, hogy fejleszd a műveltségedet, ezek alapművek. Válogass belőlük:
Küldök neked egy listát, sok jó könyv szerepel benne, az is ott van rajta, hogy melyiket hány évesnek gondolom. Vannak benne a végén filmek is, amiket érdemes megnézni.
Fiataloknak:
Fekete István: Csí (megható könyv egy fecskéről),
Bogáncs (egy pulikutyáról szól)
Lázár Ervin: Berzsián és Dideki (nagyon humoros, bár főleg nyelvi humor van benne)
Varga Domokos György: Bilhebolha
Saint-Exupéry: A kis herceg
Milne Micimackó
Kästner: A két Lotti
Oscar Wilde: A boldog herceg
Nagyobbaknak:
Durrell: Családom és egyéb állatfajták (humoros)
Gárdonyi Géza novellái
Mikszáth Kálmán novellái
Dickens: Copperfield Dávid
Dickens: Twist Olivér
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
Kipling: A dzsungel könyve
Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója
Joy Adamson: Oroszlánhűség
Inkább lányoknak, romantikus:
Emily Bronte: Üvöltő szelek
Charlotte Brontë: Jane Eyre
Dymphina Cusack: Ketten a halál ellen
Dreiser: Amerikai tragédia
Eric Knight: Légy hű magadhoz
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
(Régen, a szocializmus ideje alatt Mo-on be volt tiltva, mert azt is bemutatta, hogy a néger rabszolgákat, volt, ahol emberszámba vették Amerikában, és ez a rabszolga még szeretni is tudta azokat, akiknél szolgált.)
Fábián Janka: Emma szerelme
(Fábián Janka egy ma élő írónő, könyve engem az Elfújta a szél-re emlékeztet, ami nagy bestseller volt hajdanán, ez a könyv jóval modernebb, de ugyanolyan olvasmányos családregény.)
Dreiser: Amerikai tragédia
Inkább fiúknak:
Jack London: A vadon szava
Jack London: Az éneklő kutya
Jack London: A beszélő kutya
Széchenyi Zsigmond: Ahogy elkezdődött (Arról szól, hogyan vált Afrika-vadásszá Széchenyi Zsigmond)
Fiatal (vagy idősebb J) felnőtteknek:
Mollináry Gizella: Betévedt Európába (saját gyerekkoráról)
Gróf Andrássy Imréné: Ég a puszta (mindenkinek kötelező lenne elolvasni)
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem
Karinthy Frigyes: Így írtok ti
Krúdy Gyula novellái
Németh László: Gyász
Németh László: Iszony
Németh László: Irgalom
Szendrey Júlia naplója – Naponként árvább
Emile Zola: Nana
Emile Zola: Életöröm
Emile Zola: Egy asszony élete
Maupassant: A szép fiú
Floubert: Bováryné
Tenesee Williams: A vágy villamosa
Bernard Shaw: Warrenné mestersége
Tolsztoj: Anna Karenina
Steinbeck: Érik a gyümölcs
Ifj. Dumas: Kaméliás hölgy (operában: Verdi: Traviata)
Victor Hugo: Nyomorultak
Victor Hugo: A nevető ember
Victor Hugo: Párizsi Notre Dame
Paszternák: Doktor Zsivágó
Rostand: Cyrano de Bergerac
Rostand: Sasfiók (Napóleon fiának életéről)
Dosztojevszkij: Fehér éjszakák (kedvenc könyvem)
Kleist: Kohlhaas Mihály (nagyon tanulságos…)
És aki még nem olvasta volna:
Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival
Jókai Mór: Aranyember
Benedek Marcell: Az irodalmi műveltség titka
Filmek:
Kopár sziget – (nagyon érdekes, régi japán film, egy szó el nem hangzik benne, mégis elő lehet venni a zsebkendőt)
Doktor Zsivágó – (igen szép szerelmes film is, a SZU 1919-es proletárforradalma idején játszódik, igyekszik a valóságot láttatni, de a film ennek ellenére romantikus is, szerelmes is, nagyon szép és megható)
Napfivér, holdnővér (Zefirelli filmje Assisi Szent Ferencről)
Országúton – Fellini filmje, Giulietta Masina főszereplésével)
Casablanca – egy régi nagy, szerelmes film Ingrid Bergmannal (nekem egyik kedven külföldi színésznőm) és Humphrey (ejtsd: Hamfri) Bogarttal.
Az angol beteg
Krisztina királynő (Greta Garbóval)
A kaktusz virága (nagyon humoros, Ingrid Bergmannal és Walter Matthau-val a főszerepben)
Elfújta a szél
Magyar:
A tanú – nagyon humoros, illetve szatirikus, a régi szocialista időkről, amikor kitalált perekkel akasztottak embereket, be is tiltották akkor, amikor készült, de ma már látható. Kállai Ferenc remekel benne meg Őze Lajos, és mindenki, szuper szereplőket válogattak, úgy élnek a szerepekben, mintha csak abból a korból léptek volna ki.
Liliomfi – a filmek filmje, ha csak egy filmet kellene ajánlanom valakinek, akkor ezt ajánlanám, fergeteges szereplésekkel, micsoda nagyszerű színészzsenikkel, sajnos, már egy sem él közülük, sem Dajka Margit, sem Ruttkai Éva, sem Pécsi Sándor, de még Darvas Iván és Garas Dezső sem, és a fiatalon tragikusan meghalt őstehetség, Sós Imre sem.
Pacsirta – Főszereplők: Nagy Anna, Tolnay Klári, Páger Antal
Déryné – Tolnay Klárival a főszerepben, énekhangja: Gyurkovics Mária
Körhinta – Töröcsik Marival és a nagyszerű, tragikus sorsú Sós Imrével
Hyppolit, a lakáj (az új) (jobb, mint az eredeti, vígjáték)
Meseautó (az új) (jobb, mint az eredeti, vígjáték)
A kaktusz virága (nagyon humoros, Ingrid Bergmannal és Walter Matthau-val a főszerepben)
(Talán megvannak videotékákban, vagy ki kell fogni, amikor vetíti őket a tv.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!