Ti milyen változtatásokat vezetnétek be a magyar iskolarendszerbe?

Amit leírtál az félig meddig a jelenlegi helyzet. Negyedik osztályban az értelmesebb gyerekek megírják a központi írásbelit és fekveszik őket 8 évfolyamos gimnáziumokba (Elte Radnóti és hasonlók). Hatodik osztályban szintén ugyanez megy csak őket a 6 évfolyamos gimikbe veszik fel (top10-es gimiknek van ilyen képzésükl. Majd nyolcadikban a maradék gyerekanyag felvételizik. Sokan bekerülnek az elitgimikbe és mégtöbben a futottak még kategóriába eső középiskolákba. Az általad leírt szelekció kábé ez.

Én inkább az érettségit és az egyetemi felvételit szigorítanám meg. Érettségin nem 25 százaléktól adnék kettest. Az egyetemi felvételihez kötelező lenne egy nyelvvizsga és két emeltszíntű érettségi. Hátrányos helyzetre és betegségekre nem adnék pkusz pontokat. Tudom ez sokaknak nem tetszene.

A középszintű tananyagot lecsökkenteném, mert középszintű érettségivel nem lehetne bekerülni a felsőoktatásba, az emeltszintű anyagot pedig közelíteném a felsőoktatás szintjéhez.

Én személy szerint nem változtatásokat vezetnék be, hanem teljesen új alapokra és értékekre épülő oktatási rendszert hoznék létre. A szegregációnak abszolút semmi értelmét nem látom, régimódi, elavult és káros is. Az általad felvázolt esetben ugyanúgy káros az egészséges és a nem egészséges gyerekekre is. Az előbbinek azért, mert - feltételezem, nem kell magyarázni - fontos az, hogy egy gyereknek az IQ-ja mellett az EQ-ja is fejlődjön, ahhoz, hogy egészséges felnőtt legyen. Ahogyan az ember találkozik más bőrszínű, más vallású stb. emberekkel, úgy találkozik más képességűekkel is. Az nem megoldás, hogy egy buborékban neveljük fel, ahol még hallásból is csak esetlegesen értesül a többi emberről, akikkel ígyis-úgyis találkozni fog élete során. Utóbbiaknak pedig éppen elég büntetés az, hogy valamilyen adott tulajdonsága akadályozza a tanulásban, még akkor stigmatizáljuk is őket, és büntessük még jobban. Olvass egy kicsit utána annak, hogy milyen lelki károkat tud okozni egy gyerek pszichológiai fejlődése során a stigmatizáció, és az az érzés, hogy engem el kell különíteni az egészségesektől.

Ennek az egésznek ötletnek az lenne az eredménye, hogy kineveljünk egy egész generációnyi tökéletesen érzelmi analfabéta és lelki sérült embert. Így is van bőven mellesleg, szerintem ne rontsuk tovább a helyzetet.

A kérdésre viszont nekem a válaszom a finn oktatási rendszer. Nem akarok regényt írni róla, sok információ megtalálható róla, és nekem teljes mértékben megyegyezik vele a véleményem. Szerintem ez a jövő oktatása.

Itt most már másról beszélsz, mint amiről eredetileg beszéltél. A gyerekek viselkedését nagyon sok minden befolyásolja, igazából valamelyest ők a tükörképei az adott társadalomnak, a nevelési szokásoknak és normáknak, na meg a szüleiknek, ugye.

Egyszerűsítsük le ezt az egészet. Te azt mondod, hogy aki rossz, büntessük meg valahogyan, és akkor talán jó lesz(?). Én azt mondom, hogy aki rossz, keressük meg az okát (akár egyéni, akár rendszerszintű), és szüntessük meg, vagy legalábbis enyhítsük. A viselkedésnek, attitűdnek okai vannak. Valamiért olyan az a gyerek, amilyen. Ezt számos dolog befolyásolja, az oktatási rendszer csak egy a sok közül, úgyhogy elvihetnénk ezt a témát sokfelé, de a kérdésed nem a gyerekek szociokulturális hátteréről vagy pszichológiai tényezőiről szól.

"Egymástól veszik át azt, hogy az a menő, aki egy bunkó és nem érdekli semmi, holott lehet csak nem megy a gyereknek és védekezésként állítja be magát menőnek, és azt hiszi a többi hogy ez a jó, szülők meg otthon hiába tesznek bármit, ha Pistike azt állítja hogy a tanár egy lúzer és az a menő, aki beszólogat neki és aki tanul az gáz, sőt sok helyzetben láttam, hogy akik tanulnak kiközösítik őket, megalázzák őket." Erre írtam a tisztázás kedvéért.

A rosszabb gyerekeknek nem speciális igényeik vannak, hanem sok esetben olyan környezetben nő fel, ahol mások az értékek, más a norma, vagy épp az ő "rosszasága" éppen egy jelzés. Jelzés arra, hogy valami nincs rendben. Egy egészséges, boldog gyerek, aki a szüleitől is megkapja a kellő figyelmet és szeretetet, az nem fog senkit kiközösíteni és megalázni, meg cigizni 5.-ben.

Okokat kell keresni, a reakció nem elég.

Éppen ezért értek egyet teljesen az utolsó mondatoddal, amivel kicsit ellent is mondasz magadnak.

Az első 6 év nagyjából olyan lenne, mint eddig az általános iskola: 1-4 írás, olvasás, matek stb. alapok, 1-2: napi 4 óra, 3-4: napi 5 óra; 5-6 szaktárgyakból egy-egy kevés, hogy mindenki lássa, mihez van kedve vagy mi az, amit tuti nem akar, napi max. 6 óra

3. osztálytól tanítanék idegen nyelvet, heti min. 4 alkalommal.

Középiskolában lenne 2 csoport: egy a többségnek, akik akarnak érettségit, esetleg tovább is tanulnának (6 év), egy azoknak, akik csak túl akarják élni a tanköteles éveket (4 év). Utóbbiaknak minimalizálnám a közismereti tárgyakat, és próbálnék valami olyan praktikus tudást beléjük verni, amivel elboldogulnak valahogy a mindennapi életben.

Előbbiben MINDENKIVEL taníttatnék valami szakmai ismeretet. Akár a hagyományosan vett szakmák közül, akár elvontabbat, olyasmit, hogy nyelvtagozaton fordítás, tolmácsolás alapjai stb., szóval azért legyen valami gyakorlati vonatkozása, valami gyakorlati készsége.

Nyelvtagozat kivételével egy nyelvet taníttatnék, de azt heti min. 4 órában.

Minden tárgy tantervét átnézném, összességében kevesebbet taníttatnék, de azt alaposabban.

Készségtárgyak keretében is tanítanék valami elméleti dolgot (klasszikus zenét hallgattatnék, művészettörténetet stb.), osztályozás csak ebből lenne, ami tanulható. A tesit visszavenném, de biztosítanék lehetőséget az iskolában sportolásra délutánonként.

Napi 6 óra.

Az integrációra alkalmas, de fejlesztést igénylő gyerekeket elosztva betenném a normál osztályokba, de legalább 2-3 iskolánként kellene fejlesztői személyzet, aki külön is foglalkozik velük.

Az érettségit sokkal komolyabban venném. Az egyetemeken visszahoznám a szakonkénti felvételit, valódi alkalmassági vizsgákkal. Csak duális képzések lennének.

Értem. De minek kellene ehhez egy külön létesítmény? Tökéletesen megoldható ugyanabban az iskolában, ahogyan például Svédországban is működik. Azok a gyerekek, akik fejlesztésre szorulnak, azok meg is kapják a külön erre szakosodott tanároktól, de mégsincsenek külön választva a többi gyerektől. Igen, ez még több tanárt igényelne, amit itt, mint hivatást nem sok minden tesz vonzóvá, és természetesen ennek is a gyerekek isszák meg a levét.

Svédországban (meg sok más helyen is) mindenkinek ugyanúgy adott a tanuláshoz való joga, és ez nem párosul szegregációval. Szóval ha működik ez, akkor miért nem ez a cél?

Én általános iskola előtt a nem integrálódott (c típusú állampolgárok főleg, mosdatlan, büdös, neveletlenek számára) felzárkoztató osztályt vezetnék be, ahol az iskolai beilleszkedés alapjait tanítanák meg, és ha szülő se partner abban hogy nevelt, ápolt, nem büdös, ceruzával, radírral, füzettel rendelkező gyereke legyen, akkor szegregált osztályba kerüljön, extrém esetben gyermekotthoni elhelyezést támogatnám. Lehet most írtó szemét vagyok az integrációt támogatók szemében, jönnek a svéd és finn modellel, csak épp nincs az ami itt, hogy az integráció jegyében a 6-7 éves gyermek koszosan, büdösen tankönyvvek és füzetek hiányával van első osztályban már, ami nem kellemes élmény senkivel, az meg pláne (tudjuk kik) jóval erőszakosabb, erkölcstelenebb mintákat tanulnak otthonról ami rossz az osztály normális integrálódott számára, én ezt éltem át, amíg nem vitték őket szegregátumba, és egyáltalán nem akarom hogy majd az én gyerekemet 3-an verjék agyon, vagy ellopják a ceruzáit, felszerelése részeit, tesi ruháit, mind első osztályban, mint ami velem volt. Ennél mindenki gyermeke többet érdemel.

Egyébként alsó osztályban élmény alapú oktatást támogatok, olvasás, írás, számolás alapjai és persze napi tesi.

Felsőben elkezdődne a lexikálás tudás megtanulása itt sok mindent nem változtatnék, maximum a természettudományos tárgyak tananyagát faragnám le, mert az Eu-ban kb. mi tanulunk ezekből a legtöbbet. Ahogy pl. a gerincferdüléses diákoknak (állítólag) kötelező gyógytorna van, úgy az elhízott személyeknek is + testnevelést vezetnék be, + diabetikusi tanácsadást.

Gimnáziumi rendszert szigorítanám, kevesebb főt vennék fel, túlzottan sokan jelentkeznek rá.

Szakgimikben egyesíteném a természetismereti tárgyakat egy tantárgyra, a zenét, etikát meg mindenféle ilyesmit eltörölnék, nincs értelme, aki biológus vagy zenész akar lenni, az menjen gimibe. Amint érettségi után 1 évre rá megvan az OKJ is, a releváns felsőfokú rokon képzésben óriási előnnyel (+100 pont pl.) indulnának, így nem szorulnak ki az egyetemről/fősuliról.

Szakközépben duális képzés keményen, cégekkel, vállalkozásokkal együtt kell működni, közismereti tárgyakból annyit tanuljanak hogy egy két éves érettségi képzésre gond nélkül tudjanak elmenni.

Amúgy a papíron való olvasás-írás után mehet a digitális oktatás, idegen nyelvet gyakorlatias módon oktatnám. Az 50 órás közösségi szolgálatot törölném, szerintem és amiket hallok az alapján értelmetlen ennek léteznie.

Egyetemi oktatásban a duális képzést nyomatnám, mivel sok szakban (mérnöki) a legtöbb tudást a szakiktól tanulod el, igaz a fizikai, matek törvények már állandóak, illetve lassan bővülnek, addig egy technológia akár évenként fejlődik sokszoros mértékben.

Szóval szerinted, ha valaki "diszlexia, diszgráfia"-ás akkor már nem jó képességű és el kell különíteni? Ugye tudod, hogy ez csak egy betegség és akinek ilyen van még lehet okos? Volt osztálytársamnak volt. Most kiváló gépészmérnök. Mintaterv szerint végezte el másokkal ellentétben. -ös volt végig. Akkor most szerinted mi lett volna ha "elkülönítik"?

Amúgy amiről írsz az alkotmányba és a btk.tv.-be ütközik kedves kérdező.

"Lehet most írtó szemét vagyok az integrációt támogatók szemében, jönnek a svéd és finn modellel, csak épp nincs az ami itt, hogy az integráció jegyében a 6-7 éves gyermek koszosan, büdösen tankönyvvek és füzetek hiányával van első osztályban már, ami nem kellemes élmény senkivel, az meg pláne (tudjuk kik) jóval erőszakosabb, erkölcstelenebb mintákat tanulnak otthonról ami rossz az osztály normális integrálódott számára, én ezt éltem át, amíg nem vitték őket szegregátumba, és egyáltalán nem akarom hogy majd az én gyerekemet 3-an verjék agyon, vagy ellopják a ceruzáit, felszerelése részeit, tesi ruháit, mind első osztályban, mint ami velem volt. "

Első kérdésem az lenne, hogy az olvasást vagy a szövegértelmezést nem sikerült elsajátítani? Leírtam, hogy rengeteg minden befolyásolja azt, hogy milyen egy gyerek, és legtöbbjük nem az oktatás hatásköre, mint pl. a gyerek háttere és a minta előtte. Ez ráadásul rendszerszintű probléma, állami szinten kellene foglalkozni vele, mivel ez is lenne a kötelessége, csak hát épp a svéd kormánnyal szemben például az itteni tojik a szegény emberekre, meg bármilyen nehézséggel küzdőkre. Aztán persze a világ legkönnyebb dolga ezeket az embereket hibáztatni, akik beleszületnek a nyomorba, a szegénységbe, és annak a kultúrájába.

Nekem is volt mellesleg roma osztálytársam, általánosban és középiskolában is, ezek közül az egyik a legjobb barátnőm volt, a másik meg szintén egy jó barátnőm, ja meg voltak olyanok is, akik addig bántottak, amíg minden nap gyomorgörccsel mentem iskolába, csak ők éppenséggel fehérek voltak, szóval akkor most várom a válaszod, hogy külön kellene választani az ilyen rossz fehér gyerekeket is.